132764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetraciklusos vegyületek előállítására

Megjelent 1944. évi május hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132764. szám. IV/h/1. (IV/h/2.) osztály. — C^-S4«l. alapszám. ggjBJwii^ggjwMngggigB j Eljárás feíraciklusos vegyületed előállítására. Gesellschaft für Chemische Industrie ín Basel cég, Basel. A bejelentés napja: 1941. évi január hé 8. — Svájci elsőbbsége: 1940. évi január hő 17. 15 20 25 még egyéb helyettesítőik is lehetnek, így pl. szabad vagy helyettesített hidroxilcsoportok, szabad vagy a megfelelő enolszármazékok alakjában jelenlevő ketoosopor(ok, halogénatomok, szabad vagy helyette* 40 sílolt aminocsoporlok, szabad vagy észtere ell karboxilcsoportok slb. A kiindulási anyagok a szteroidsorozat szárm .zékai, pl. ciklopenlano-polihidrol'e* nantréa-vcgyüete'k, vagy olyan vegyületek', 45 melyek az említettekből a 4 gyűrű közül egynek vagy többnek bővítésével (gyűrűhomo-vegyülelek), illetőleg szűkítésével (gyűrű-nor-vegyületek) vezethetők le. A kiinti 11'ád állagokként alkalmas ajminokat 50 pl. telített vagy telítetlen, nitrilekből» . pl» a szteroid-, gyűrű-iiomo- és gyűr'ű-nor-K: le. oidsorozat gyűrűketonjainak ciánhidíinj.iüől hilrogénezéssel, illetőleg vizlehasítással és rákövetkező hidrögénezéssel ál- 55 lílhatjuk elő. A kiindulási anyagokat továbbá niegfe!elő karbonilvegyületek oximjainak redukálásával vagy az említett yégyüleísorozatok ecetsavszármazékainak lebontásával is előállíthatjuk. Alkalmas 60 amino- vagy halogénszármazékokat kapunk pl. még akkor is, ha az említett sorozatok szemiciklusos oxidvegyületeit ammóniával, aminokkal vagy halogénhidrogénsavakkal hasítjuk. Az utóbb említett ki- 65 indü'ási anyagokhoz úgy is juthatunk, hogy oxmeli származékokban a hidroxilcsoportot halogénnel kicseréljük. Az egyértékü reakcióképes helyettesítő kihasílására minden erre a célra ismeretes 70 Megfigyeltük, hogy gyűrűbővülés mellett .értékes teiraciklusos vegyületeket kapunk', ha a szferiod-, gyűrűhomo- és gyürű-no r~sz te :oiü so roza I nak te tsz őlegesen he -5 lyetiesí ett s?ármazé vaiból, melyeknek legalább egy hidroaromás gyűrűjük van? mely utóbbinak .— CILX képlelű oklallánea van, mely képletben X a gyűrűvel szomszédos szénalomban lévő reakcióké" io pes egyérlé.kfí helyettesitől jelent,, ezt a helyettesitől kihasítjuk. Az elnevezések tekinleíében v. ö. Helvetica Chimica Acta, 23, 360, 1910). Eme'lett úgy látszik, hogy a gyűrű egy 15 széna! omjának az oldalláncnak Í.I gyűrűvel szomszédos szénatomjálioz v-alo íithelveződése közben .átmenetileg gyökszejű végy ü'et képződik, mely ejelleg az oldás, er kö. r.'működésével, ketocsoporl, sza-2o baJ vagy helyet es'tett hílroxilcsoport va^y kettős kötés kialakulása mellett állandósul. A kündu'ási anyagok hidroaromás gyűrűihez a o'<n ;k ;e. sző eges helyein, pl. a 2, 3, 6, 7, 12,." 16 vagy 17 helyzetékben egy 25 vagy több, reakcióképes egy értékű helyér lesből tartalmazó oldallánc kapcsolódhat. A reakcióképes egyértékű helyettesítők körül példa'.épen a szabad vagv tetszőlegesen belyeUeií.eÜ hidroxil-, liol- vagy ami-30 aocsoportokai említjük. A .gvűrűnek az oldalláneot hordozó szénatomjához az olda láncon kívül még hidrogén vagy pedig pl. szabad vagy helyettesített hidroxil-, tíolr vagy ..aminocsoporlok is kapcsolód" 35 halnak. A kiindulási anyagoknak' továbbá