132687. lajstromszámú szabadalom • Olaj- és gyantapótló

Megjeleni 1944. évi április hú 18-^án» MAGXAÄ KIBÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132687. szám íV/h/1. (IV/Í.) osztály. — K—15759, alapszám. Olaj és gysanlasíMIé. Knoll A. G. Chemische Fabriken cég, Ludwigshafen (Rajna). A 'bejelentés napja: 1942. évi január hó 3. Ha ketonokat aldehidekkel lúgos kondenzálószerek jelenlétében oly módon kondenzálunk, hogy aldehiddel ketonfeleslegre hatunk, akkor olyan üj, telítetlen, száradó 5 olajokat kapunk, amelyek külsőre hasonlóak a lenolajhoz ill. az ú. n. „vastag" olajhoz (telítő olaj, „Standöl"). Ugy találtuk, hogy e termékeknek tág alkalmazási lehetősége van, mert száradó olaj-jellegü-10 kön felül gyantatulaj donságúak :'s, amelyek pl. lúgok vagy hő hatására könnyen bekövetkező polimerizálódással még fokozhatok. Ezért oly esetekben alkalmazhatók, amelyekben eddig gyantával kapcsolatosan 15 minden lehetséges arányban olajat használtak. Uykép egyszerre pótolják az olajat és a gyantát vagy csak a gyantát magát. Az új termékek ezek szerint alkalmasak többek között nyomdafestékek és kencék 20 előállítására, faimpregnálásra, papirosenyvezésre, műbőr és linoleum előállítására. E célókra eddig gyantát és olajok kombinációját kellett előállítani, ami gyakran csak jelentős idő, anyag és 25 munka árán volt lehetséges, viszont az új termékek minden további nélkül, önmagukban használhatók. A termékek nagymolekulájú természetes és műanyagokkal is keverhetők. Ez pl. természetes vagy 30 mesterséges kaucsukból való gumikeverék előállításánál előnyös. Ekkor, mint mindazon hasonló esetekben, amelyekben műanyagokhoz több anyagot kevernek bizonyos tulajdonságok létesítése céljából, kü-35 lönösen előnyösnek mutatkozott, hogy a szóbanforgó kondenzációs termékek nagymértékben tűrnek meg mindennemű fajtájú mű- és természetes anyagokat és hozaganyagokat, azaz hogy ezeket az anyagokat nagymértékben oldják. 40 Említésre méltó, hogy ha a szóbanfo" gó kondenzációs termékeket önmagukban kevéssé rugalmas, nagymolekulájú anyagokba, mint polivinilkloridba vagy klórkaucsukba visszük bele, akkor a keverékek ru- 45 galmassága gyakran a kaucsukéhoz hasonlóvá lesz. A keverékek emellett egyneműek és szerkezetük feltűnően szilárd. Javasolták már ketonok és aldehidek főleg formaldehid kondenzációs termékei- 50 nek használatát a lakk- és kenceiparban. Azonban egyrészt kevéssé polimerizált, vízben oldódó, a levegőn nem száradó szörpökről volt szó, másrészt pedig olyan, nagymértékben polimerizált gyantákról, 55 amelyek csak. beszáradó vagy elpárolgó ol- ' dószerekben történő oldással használhatók lakként vagy kenceként. Ezzel szemben a szóbanforgó kondenzációs termékeknek gyanta- és egyben olaj jellegük van. 60 Példák: 1. Nyomdafesték előállítása. 48 súlyrész, acetonból, acetaldehldből és krotonaldehidből álló kondenzációs terméket, 65 46 súlyrész lágyítószert (pl. dibutilftalátot, trikrezilfoszfátot), 6 súlyrész, ásványolajat (pl. orsóolajat) összekeverünk. Az így készített kencéből