132666. lajstromszámú szabadalom • Ütőszeg önműködő lőfegyverekhez

Megjelent 1944. évi április hé 1-én. MAQTAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 132666. szám XIX/c. osztály. — R—8407. alapszám. ütőszeg önműködő lőfegyverekhez. Rheinmetall-ßorsig Aktiengesellschaft cég, Berlin. A bejelentés napja: 1942 évi május hó 1. Az önm űk öd ő 1 őf egy vérekben eddig használt ütőszegek elülső végének átmérője aránylag kicsiny, miértis gyakran előfordul, hogy az ütőszeg a gyutacsot a ráütés he-5 lyén átlyukasztja. Ez azt eredményezi, hogy, a töltényhüvelyből hátrafelé gázok áramlanak ki, melyek az ütőszeg vezetékének1 elszennyeződését és a závárfej- sérüléseit okozzák. 10 Az eddigi megoldások további hátránya, hogy az üt/íszegek a kis átmérőjük folytán a tartós igénybevételeket gyakran nem bírják ki és így már igen rövid (időn belül eltörnek, ill. kicserélésre szorulnak. 15 Az említett hátrányok kiküszöbölésére az ütőszegek átmérőjét kisérletképen megnövelték. Ekkor a szegnek a gyutacsra ható ütőereje: már nagyobb felületre oszlott el es! a gyutacs nem sérült meg, ill. nem 20 ütődött át. Elég hagy ütőenergia esetén a gyújtás itt is biztosan bekövetkezett ugyan, azonban >az a hátrány lépett fel, hogy az ütőszeg visszarúgózásakor ,a nagyobb gáznyomás a gyutacs fenekét, ill. fenék-25 mélyedését az ütőszégfurátba hátranyomta, melyben a gyutacsfenék teljesen megszorult. Emiatí a fegyver a töltényhüvelyeket nem tudta kifogástalanul kivetni. A találmány szerint az ütőszeg csúcsát 3» úgy alakítjuk ki, hogy a vázolt hátrányok többé nem lépnek fel. Evégből a találmány szerinti ütőszeg csúcsa, az eddigi megoldásoktól eltérően, előnyösen csillag-kereszt^ metszetű és legömbölyített felületben vég-3§ ződik. Az ütőszeg csúcsát az eddig szokásosnál nagyobb átmérőjű körkeresztmetszettel állítjuk elő, majd a csúcsot alkotó hengerköpeny hosszában több vájatot hozunk létre. Ilyen módon egyrészt a gyutacsfenék át- 40 Ütésének elkerüléséhez magában véve szükséges nagyobb átmérő és így sokkal ellenállóképesebb ütőszegcsúcs létesül, másrészt ped|igi a gyutacs feneke, melyet az ütőszeg csúcsa a ráütéskc-r mindig benyom, a lő- 45 porgázokkal szemben lényegesen nagyobb merevséget tanúsít, mint az eddigi megoldásoknál; a gyutacs feneke ugyanis a benyomás következtében hullámossá és így ellenállóbbá válik. A lőporgázok ennélfogva 50 a gyutacs fenekét nem nyomhatják hátra a závárfejöen kimunkált ü,tőszegvezetékbe. A mellékelt rajz a találmány szerinti ütőszeg egyik kiviteli alakját példaképen tünteti fel. A rajzon látható a ráütéskor 55 a gyutacsfenéken képződő alakzat is. Az 1. ábra azt az alakzatot mutatj-'a, amely a (gyutacs fenekén keletkezik, miután* erre az ütőszeg csúcsa ráütött. A 2. ábra a gyutacsfenékbe hatoló ütő szeg csúcsának a találmány szerinti kialakítását szemlélteti. A c töltényhüvely b gyutacsfenekénel az 1. ábrán látható csillagalakú —a be nyomódásá;t a d závárfejben vezetett —c ütőszeg csúcsának olyan kialakításával érjük el (2. ábra), hogy az ütőszeg csúcsa lényegilegf f hengerből áll, melynek a b gyutacsfeneket a ráütéskor (érintő vége g gombsuyegbe megy át. Az f henger átmé- 70 60 65