132655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcskötőanyagok égetésére vagy zsugorítására, valamint ércek agglomerálására és kohósítására

Megjelent 1944. évi április h6 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JBJK SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 132655. szám. XVII d. (XII/d., lV/i.) osztály. — Z—2421: alapszám. Eljárás haharcsköíőanyagok égleiésére vagy zsugorítására, valamint ércek agglonií rálására és kohósítására., Perlmooser Zementwerke Aktiengesellschaft, Wien. X bejelentés napja: 1941. évi december hi 16. — Németországi e'sőbbrégr: 1940. évi nove.nbi r hó 11. (A 620/1949. M. E. sz. rendelet alapján.) Az ismert égető eljárásoknál, például habarcskötőanyag égetésénél és kohósíló eljárásoknál az égés táplálásához szükséges oxigént a tüzelőiért« levegő befüvatásával 5 vagy beszívalásával viszik. A légköri levegő nagy nitrogéntartalma hő- és üzemgazda­sági szempontból hátrányos. E hátrány csökkentése végett a levegő oxigéntartal­mát ismert módon feldúsítják. Ez azonban 10 csak korlátolt határok között lehetséges, mert ha a huzat nagyobb mennyiségű, mintegy 35o/o fölötti oxigént tartalmaz, az égési folyamat nem zavartalan lefolyású, úgyhogy a füstgázok nagyobb méhnyiség-15 ben fel nem1 használt oxigént tartalmaznak. A találmány eljárás habarcskötőanyagok égetésére vagy zsugorítására, valamint ér­cek agglomerálására ős kohósítására, mely­lyel üzemtechnikai és hőgazdasági szem-20 pontból előnyös feltételek melleit dolgoz­hatunk és a füstgázokat is értékesíthetjük. A találmány lényege abban van, hogy az égelőberendezésbe, például aknakemencé­be, nagyolvasztóba, forgókemencébe, vagy 25 zsugorító kemencébe vitt anyagot légköri levegő vagy oxigénnel feldúsított levegő helyett oxigént és szénsavat tartalmazó gázkeverék behatásának tesszük ki. Kísér­letekből kitűnt, hogy különösen jó ered-30 ményt érünk el, ha az alkalmazott gáz­elegy nitrogén és vízgőz mellett 25—50 térfogatszázalék oxigént és legfeljebb azo­nos mennyiségű szénsavat tartalmaz. A találmány szerinti eljárásnál a befú­vatott levegőben egyébként jelenlévő kö- 35 zömbös nitrogént részben a reakcióképes szénsavval pótoljuk. A szénsav a tüzelő­anyag szénlartalmával szénmonoxid (CO) keletkezése mellett reakcióba léphet, mily szénmonoxid megfelelő oxidén mennyiség je 40 lenlétében azonnal szénsavvá (C02) ég el. Ezzel a közbülső reakcióval az elégés egyenletességét nagyobb, nevezetesen oly oxigéntöménység mellett is biztosítjuk, aminő eddig nem jöhetett számba. A gáz- 45 elegyben jelenlévő szénsav a gázáram és a kemence töltete közötti hőátadást is megjavítja, mert nagyobb fajlagos hője van, mint a nitrogénnek és a meleget nem csupán konvekció útján, hanem sugárzás- 50 sal jjs, átviiieti. A gázelegy előállításához szükséges oxi­gént például a levegőnek Linde—Franki­féle berendezésben való megbontásával, min'.egy 8ö»/o-os töménységben állíthatjuk 55 elő és a kemence szénsavdús hulladék­gázainak visszavezetett részévél oly arány­ban keverhetjük, hogy a kívánt oxigén- és szénsavtartalmú gázelegy keletkezik. A találmány szerinti eljárásnak több elő- 60 nye van. A kemence teljesítményét jelentősen fo­kozzuk. A gázelegyben jelenlévő oxigénnek a 21o/o-ot meghaladó minden egyes szá­zaléknyi mennyiségével időegységben kö- 65 rülbelül 5<>/o-kal több tüzelőanyagot ége­tünk 4él, mintha flevegőt használunk. A kemence teljesítményét tehát az ismert

Next

/
Oldalképek
Tartalom