132651. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncsöves kapcsolási elrendezés

• Megjelent 1944. évi április hó 1-én,. MAGYAR' KIRÁLYI (JB&Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132651 szám. VII/j. osztály. — T—6930. alapszám. Magnelroncsöves kapcsolási elrendezés. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin-Zehiendorf. A bejelentéi napja: 1942. évi szeptember há 3. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó 6. Alacsonyrendű rezgéseknek magnetron­csővel való létesítése nehézségekkel jár, mert még a jó felépítésű csöveknek is kis teljesítményük és rossz hatásfokúk van. A 5 felépítés csekély változtatásai, pl. a katóda sugara és az anóda sugara vagy a rés szélessége közötti arány megvál­toztatása gyakran javulást eredményez, de többnyire inkább véletlenül, azaz 10 anélkül, hogy ebből a csövek helyes felépí­tésére vonatkozó szabályokat lehetne meg­állapítani. Ennek oka nyilván az, hogy a rezgések gerjesztéséhez az anódaszjegmen­seken hatékonnyá váló váltófeszültségek fá-15 zisainak az elektronoknak az anódatérben végzett körforgásával meghatározott vi­szonyban kell lenniök s ennek a követel­ménynek a használatos csőtípusok nem mindig tesznek eleget. 20 Például olyan négyréses csőben, amely­ben két-két egymással szemben levő anóda­szegmens össze van kötve (egymással, a szegmenseken hatékonnyá váló váltófeszült­ségek kölcsönös fázisviszonya, amelyet a kö-25 vetkezőkben röviden a szegmensek fázisvi­szonyának nevezünk, előre meghatározott és megváltoztaihatatlan2 amennyiben két szóm-« szédos szegmens között mindig 180° fázis­különbség van. Ilyen csővel például telsőren-30 dű rezgéseket a cső tengelyéhez párhuza­mos mágneses tér segélyével úgyszólván egyáltalán nem, rézsútos mágneses tér se­gélyével pedig csak nagyon kis mértékben lehet gerjeszteni. 35 Bár az alacsonyrendű rezgéísek gerjeszté­sének réfszletei kevéssé ismeretesek, mégis lehetségesek bizonyos általános megállapítá­sok, amelyekből megfelelő csövek szerkesz­tésére nézve fontos következtetéseket le" bet vonni. Könnyen bebizonyítható, hogy 40 azok a használatos szerkezetű csövek, ame­lyek másodrendű vagy magasabbrendű, ve­zetőpályamenti rezgések létesítésére kivá­lóan alkalmasak, alaqsonyrendű, főként eh sőrendű rezgéseknél alacsonyabbrendű rez- 45 gések létesítésére nem alkalmas szerkeze­tűek. A használatos felépítésű csöveknek ah­hoz, hogy bennük alacsonyrendű rezgéseket lehesjsen gerjeszteni, két követelménynek 50 kell megfelelniök. Az első követelmény az, hogy az elektronoknak a szegmensek merev kölcsönös fázisviszonya melletti gerjesztés lehetővé tétele végett meghatározott és a vezetőpálya mentén való mindegyik kör- 55 forgásukkor ugyanolyan' módon ismétlődő pályát kell leírniok. Ezek a pályák eset­ről-esetre különbözőek a rések szá­ma és a gerjesztett rezgések rend­száma szerint. Pontos alakjuk felis- 60 mérése ma még nem lehetséges, de az alábbi fejtegetésekre nézve nem is szükséges. Elegendő, ha a fentemlített kö­vetelményt egészen általánosan úgy fogal­mazzuk, hogy a gördülőkörök körforgása- 65 nak a katódát körülvevő vezetőpályán bi­zonyos sebességgel kell végbemennie, hogy a folyamat időszakosan megismétlődhessék. Ennek a követelménynek a teljesítése szük­séges a gerjesztés létesítéséhez, de magában 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom