132637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózus, vízben oldható és szagtalan fenol előállítására
Megjelent 19<£á. eV* március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^«Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132637. szám IV/h. (IV/h.) osztály. — H—11436. alapszám. _„_ , _ _„,,..,_ Eljárás viszkózus, vízben oldható és szagtalan fenol «Kiállítására. N Hofmami Alfred mérnök, Brünn. A bejeleníÍM napja: 1942. évi március há 10. Némelorss á^i e's'Őbbsége: 'ifjit. évi január íré 13. A fenolformaldehid-műgyanták előállííásárra való', ezidőszerint szokásos eljárások azon alapszanak, hogy a szükséges összetevőkéi, így a fenolt (C6 H5 OH), krezolt (CHS 5 C6 H 4 OH), illetve e kettőnek és formaldehidnek (H.CHO) elegyét katalizátor hozzáadása mellett kondenzálják. A fenolt és a krezolt előbb a kálrányfrakciókbol igen körülményes módon kell kitermelni, ami-10 hez különleges, bonyolult tisztítóberendezések szükségesek. Ilyen berendezés azonban igen kevés van ós ezért a rendelkezésre álló fenol- és krezolmennyisóg távolról sem elegendő ahhoz, 15 hogy a nagy szükségletet kielégítse, jóllehet a fenolgyártás nyersanyagaiban egyáltalán nincs hiány. A találmány szerinti fenol-műgyantagyártó eljárásnál a ffenol és a krezol körül-20 menyes kitermelése elmarad, különleges berendezésekre nincs szükség és a sok visszamaradt, illetve tárolt kátrányfrakciót, karbololajokat, esetleg nyomban a kitermelésük helyén, nagyértékű műgyantává, 25 nyersolajmotorokat hajtó nyersolajok értékes adalékanyagává és egy benzol-loluolxilol-keverékké dolgozhatjuk fel. A kátrányok frakcionálásánál 180° fölölt keletkező kálrányolajokat mint karbolineu-30 mot olcsón hozzák forgalomba és ha azok számára nem lehet elegendő piacot találni, ezekből a hulladékanyagokbói gyakran nagy készletek halmozódnak fel, melyek néha a vállalatok számára terhesek. 35 Ezzel szemben a ihugy.antaiparh.ak mind nagyobb mennyiségű sajtolható ^gyaiitära, sok iparágnak pedig a természetes gyantákat, pl. sellakot, kolofoniumot stb. pótló anyagokra' van szüksége. Módunkban áll lehal egyrészt meglevő és csaknem értékte- 40 len nyersanyagokat értékesíteni, másrészt újabb csereanyagokat iparilag bevezetni. A fenolműgyanták áHalában igen . ridegek és csak' igen nehezen keverhető lágyító, illelve képlékennyé levő szerekkel úgy, 45 hogy ezzel használhatóságuk megnövekedjék. Kzérl serényei) kutatnak olyan lágyílók ulán. amelyek ezexbe a kívánt hálás elérésével m ugyaniak ha bekebelezhet ők'. Kbbeii az irányban már sokai dolgozlak, 50 de. eredménytelenül, meri a gyanta megkeményedésekor a lágyíló rendszerint isméi kiválik, miérlis olyan szerekről kell gondoskodni, amelyek a fenol és a krezol rokonai és így ezekkel összeférnek. 55 Azl lalállam. hogy ilyen lágyílószer a naflalain. nielv ugvane.sak a kálránvban található. " " . A naflalin a fenolban oldhaló és a műgyanta megkeményedésekor sem válik ki- 60 úgy hogy a gyantát kiválóan képlékennyé leszi és így annak természetes lágyítója. Az új eljárás abból áll, hogy a fenoltkrezoll a karbololajból egyetlen munkafolyamaiban kilúgozzuk és a műgyantái egy- 65 úlíal fazonnal kitermeljük, emellett a nátronlúg egyszersmind a műgyanta katalizátorukéul szerepel. Ily módon lúgos jellegű fenol-kre/ol-niűgyaulát kapunk, mely a
