132576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékeknek szulfitcellulózhulladéklúgból való előállítására
Megjelen* 1944. évi február hő 15-éii. MAGTÁR KIJtÁLYI sitóAiowü mtma SZABADALMI LEIRAS 132B76°'szám. XI/ia. IV/hj. osztály. — C—5«14. alapszám. Eljárás kondenzációs ierméfceknefc smlíiícelIulóz-hiíiladíkliüJbol való '' e!tő:ál(^ííására. Chemische Fabrik Joh. A. Benckiser, G. m. b. H., cég, Ludwigshafen a|Rheín. A bejelenKés napja: 1942. április 4. — Németországi elsőbbségié 1941. december 29. A találmány szerinti eljárás célja kondenzációs termékeknek, az előállítása szulfitoell ul ő z • 111 u.lila t k» k 1 n gból és fenol okból. savak jelenlétéken és magas hőmérsékletek 5 alkalmazásával. Ismeretes fenolnak cukorféleségckkei való kondenzálása, mikor is cukorfenolgyanta keletkezik és ennek az anyagnak szulfitoelluillózlmlladékhigglal való reagáltató tása. Emellett azonban fenol nem kondenzálódik szulfitoeiílinlózhnlladékluggaí, mert a fölösleges fenolt a gzul'fitcellulózliulíadéklugigal való keveredés előtt cltávolitjak, Ligninnek fából való kivonása oéldábój 15 továbbá már kifejlesztettek egy eljárást, mely szerint lignint savak jelenlétében forrásban levő fenollal kondenzálnak, mimellett fenolt nagy fölöslegben kell alkalmazni. Ekkor fenollignin keletkezik, mely vízben 20 kevéssé oldható. Ujabb felfogás szerint a ligninnek fenollal való kondenzálási képességét a fenol szulfonálása révén kellene osökkenteii. : Azt a meglepő megállapítást tettük, hogy szulfitoellufózahiilladéklugból műszakilag értékes termékeket lehet előállijtani, ha nagymértékben koncentrált vagy szárított szulfitoellulózhulladéktugoi, előnyösen molekuláris viszonyban, — azaz négyszeres ,0 mennyiségfölöslegben — fenolokkal vagy fenQlsziérü testekkel, savak jelenlétében, melegítéssel k ondenzálünk. Cégszerűjén emellett hamuban szegény, tisztított iszülfiS}-25 cellulózhulladéklu.gokl.01 indulunk ki. Az ijgy kapott kondenzációs termékek vízben jól 35 oldhatók, habzóképesek, valamint más kapilláfaktivsajátságokkal rendelkeznek, mindenekelőtt pétiig kitűnő cserzőanyagok is. A reakciót 50—150 C°, előnyösen 70—120 C° között folytatjuk' le. A hőmérsékletei. 4 Q kezdetben alacsonyan tartjuk és csak a reakció folyamán növeljük a szükséges magasságra. Savkomponensként fojszforBíavakat, előnyösen vízben szegény foszfortsavakat alkalmazunk, melyeknek Pa O r) -tarfc*l(niia 45 orto- és a melafoszforsavé között fekszik. A találmány szerinti oserzőanyag előállításához nemcsak az egyszerű fenolokat, hanem ezek származékait és helyet ítósitéjsi termékeit is használhatjuk, mint pl. krezölo- *0 kat, xilenooka', naí'tiolokat, salicilsavat, pirokatechint, rezorcint, hidrokinont. pirogallolt, pirogall-ussavat, stb. valamiint a hidrálási termékeket, ciklohexanolt, mefiaíciklio^ hexanolt, stb. Hasonlóképen, két vagy több *5 aromás > magnak az egyszerű öísjszjekapcsolása utján keletkezett vegyületeket, mint pi dioxidifenilszulfont, dioxidifenilmetánt, stb. is használhatunk. Amennyiben e vegyületek olvadáspontja a kívánt reakcióhőmérséklet 69 fölött van, ajánlatos e vegyületeket más, alacsonyabban olvadó vegyületekkel, el&nyöisen fenollal ós homológjaival keverékben alkalmazni. Végül a találmány szerinti olyan kondenzációs termékek is használ- 65 hatók, melyek el^állitásánál a fenolkompiö-
