132574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidszerű vasoxidtartalmú iszap, főleg timföld gyártásakor visszamaradó vörös iszap vastartalmának kinyerésére

Mt'gjH'tesi't 1944. évi február hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABABALM1 BIROE SZABADALMI LE 132574 szám. Xll b. osztály. - B—15504. alapszám. Eljárás kolloicfezerü vasoxicí'fcirCalimi i>>z>p, fölcg a Ijinifölií gyártásakor visszamaradó vörös iszíip viistar.fJiiíá'siak kinyerésire Budavídéki Vasgyár r. t. cég Budapest, A bejelentés napja: 1942. évi június hó 16. Ismeretes az, hogy a timföld gyártásakor a bauxit vas tartalmából eredő, kb. 40«/o vizet tartalmazó, vasoxidot főleg kolloid állapotban tartalmazó nagymennyiségű 5 iszap halmozódik fel. E száraz állapotban 10—6O0/0 vasoxidot tartalmazó iszap ér­tékesitésére igen sok kísérletet végeztek ed­dig főleg azért, hogy a mai rendkívüli vas­kereslet idején az iszapban Jevő nagymeny-10 iiyiségü vasat kitermelhessék. Különösen figyelemre méltó az iszap nagy vanadium és titán tartalma, amik az acéliparban ér­tékes ötvöző alkatrészek. Az eddigi fáradozások azonban nem ve-15 zettek gazdaságos eredményre azért, mert a lúgos veakcióju közegben kolloidosan el­osztott vashidroxidot nem tudták gazdasá­gosan viztelenitem és .zsugorításra majd ko­hósitásra alkalmassá tenni. Szárítani seiíi 2) Indiák, mert a .levegőn csak felületén szá­radt meg vékony rétegben. Az ilyen nagy víztartalmú vasoxidos isza­pokid, pl. vörös iszapot eddig ugy készítet­ték elő kohositásra, hogy két-háromszoros 2í menivyisógü egyéb {soros, viszonylag száraz ércanyaggal keverték. E nagymennyiségű idegen ércpor hozzákeverése nem telte • lu. hetővé azt sem, hogy a vörös iszapban levő titán ós vanadium számottevő mennyi» 3D sé-gben behozható, legyen a nyersvasha. A találmány szerinti eljárás ezeket a ba­jokat szünteti meg, olyan eljárással, mely­nek segélyévet ezeket a nehezen feldolgoz­ható kolloidszerü vasoxidtartalmu Iszapo­kat, elsősorban az u. n. vörös iszapot 35 zsugorítani és így vas és egyéb fémtartal­mának kinyerésére alkalmas állapotban le­het hozni. Az eljárás lénj'ege oly anyag alkaljm ázása, mely olcsó, a vizet nagy mértékben meg- 40 kötni képes s [még amellleü a kohősitáshoz' szükséges adalékként is szerepelhet.. Ibyen anyagként legalkalmasabbnak bizonyulL az égetett mész. Az égetett és porra őrölt, illet­ve finom szemcsézett mész ugyanis annyira 45 megköti a vasoxidiszap viztártalmát, hogy az anyaga már. száraz tapíntatu és olyan konzisztenciájú, hogy zsugoritókemeucébe is beadagolható.. Az eljárás gyakorlati kivitelekor a vi- 50 «es vasoxidiszapo.t csiga keverőben, vagy keverővel ellátott tartályokban porított il­letve finom szemcsézett égetett mésszel ke­verjük, addig adagolva hozzá a meszet, mig annak mennyisége a vizes iszapra számítva 55 5— 3()o/o-ot el nem ér. A • reakció azonnal végbemegy és a száraz tapintatu anyagot,, (amit a reakcióhő még elő is melegít, utána zsugorító kemencébe is rakhatjuk, vagy ko­csikban elszállíthatjuk. 60 Eljárhatunk ugy is, hogy a zsugorítás­hoz szükséges mennyiségű kokíszot a mész~ porral együtt adagoljuk be. Az igy kapott száraz anyagnak az a nagy előnye, hogy mem cask zsugoriló kemencékben, hanem 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom