132557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huzalrudak hengerelésekor az élek mentén fellépő harántirányú repedések elkerülésére

Megjelent 1SÍ44. éjfi február hó 1-én» MAGYAß KIRÁLYI SZABADALMI BIHOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 132557. szám. XII/c osztály. — H—1131». alapszám. Eljárás huzalrudak !Kngü ri'léselsor aí élek inenlén fellépő Iiarántirányű repedések elkerülésére. Patentverwertungs-Gesellschaít mit beschränkter Haftung „Hermes" Berlin, mint a Siemens-Schuckertwerke Aktiengesellschaft herlín-síemensstadtí cég jogutóda. A hejfnlentés napja: 1941. évi november hé 18. Németországi elsőbbsége: 1940. évi november hó 18. 10 15 Huzalrudak hengerelésekor, különösen rézből készült huzal rudak' •melegen való hengerelésekor a rúdélekcn, különösen a rúú alsó oldalát határoló hosszirányú élek men lén, haránlirányú repedések lépnek fel. E repedések száma és nagysága kü­lönböző öntvényeknél különböző. Az élek mentén jelentkező e repedések oka az ilyen '.,-udak kristályos szerkezetében vau, mely' kristályos szerkezet különösen a rúd alsó oldalán alakul ki. Mivel az ilyen re­pedések mentén az anyag könnyen1 oxidá­lódik és hengerelés közben a repedések új­ból záródnak, e helyek a további megmun­kálásnál nehézségeket okoznak. Az ilyen haránlirányú repedéstik káros hatásai kü­lönösei i.a fél gyártmánynak készgyár tmány­nyá'való feldolgozásakor és különösen .ak­kor .lépnek fel, ha a félgyártmányból bádo-20 got, szalagot vagy huzalt készítünk. Mivel a harántirányú repedések a félgyártmá­nyon szabad szemmel nem láthatók, a to­vábbi feldolgozás folyamán a készgyárt-i mányban e repedések sok eselben iselejt-25 liez vezetnek. A találmány eljárás, amellyel az ilyen harántirányú repedések fellépte megaka­dályozható és teljesen hibamentes fél­gyártmány állítható elő, mely hibamentes 30 kész: gyártmány időállításáraalkailm as. Ä ta­lálmány szerinti eljárás abban van, hogy a rúdnak azokat a hosszirányú éleit, ame­lyeknél ilyen harántirányú repedések vár­hatók, tehát példáid rézből készült huzal­rudaknála rúd alsó oldalát határoló hossz- 3S irányú éleket, hengerelés előtt anyag eltá­volításával tompítjuk. Evégből például az éleket legyalulhatjuk vagy szöghiaróvaí Je-; marhaljuk. Az eltávolított anyag mennyi­sége '.a Iiarántirányű repedések melységé- 40 hez igazodik, amelyek a találmány sze­rinti 'előkezelés nélkül a tapasztalat sze­rint fel szoktak lépni. így például rézből készült 'huzalrudak hengerelésekor elő­fiiyös, ha a rúd alsó oldalának éleit 45P 45 alatt oly mértékben gyaluljuk vagy mar­juk le, hogy az így kapott felület körülbe­lül 30 min széles. Az anyag ez eltávolítá­sával körülbelül 1—5»/o nyersanyagot ve­szítünk, ami azonban gyakorlatilag nem; 50 jön számba azzal az anyag-eltávolítással elért műszaki és gazdasági előnnyel |szem­ben, amelyet a hibamentes kószgyártmány előállítása jelent. -Előnyös, ha a rúd alsó oldalának éleit gyalulással vagy marásteal 55 úgy távolítjuk el, hog\r az így kapott felü­letnek különleges profilja van. így péh dául, ha domború felületű szögmarőval tompítjuk le az említett éleket, akkor a letompítás helyén konkáv mart felületet 60 kapunk. A letompítás úgy is foganatosít­ható, hogy az ott kapott felület az eltávo­lított hosszirányú élhez részaránytálanui helyezkedik el. Ez különösen előnyös, ha a tapasztalatból megállapítható, hogy az 65 eljárás nélkül kezelt rúd hengerelésekor a repedések az élt határoló két felületben különböző méretekben jelentkeznének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom