132499. lajstromszámú szabadalom • Alátét könyvnyomdai gépek nyomattal ellátandó lapjaihoz

Megjelent 1944. "évi január hói 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132499. szám. IX/e. osztály. — F—9887. alapszám. Alátét könyvnyomdái gépek 'nyomattal ellátandó lapjaihoz, Feldmííhle A. G. cég, Rorschach (Svájc) és Kunz Paul tanító a Szí. Ga!Ien-i könyvnyomdái szakiskolán, Szí. Gallen (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi Junius hó 28k A könyvnyomóiparban a legnagyobb ne­hézséget okozta és okozza még mindig a festéknek a nyomattal ellátandó papirosra való helyes felvitele. Ennek elérésére a 5 papiroshoz való alátétet, az úgynevezett huzatot, hosszú kísérletezéssel kell megál­lapítani akként, hogy az a szükséges nyo­máseloszlást eredményezze, a nyomattal el­látandó papiros átnyomását vagy beriyo-10 mását elhárítsa és emellett sem a betű­anyag vagy egyéb klisé, sem a gép szá­mára túlságosan nagy terhelést ne okoz­zon. Nehézséggel jár a felviendő festék gyöngyözésének elhárítása is, amit szintén 15 csak a nyomófeszültség megfelelő beiga­zításával erünk el. 'Eddig úgy segítettek, hogy a könyvnyom­dai gépek hengerborításán vagy a nyomdai tége'ysajtók nyomólemezén úgynevezett 2o papirhuzatot alkalmaztak, melyet kisebb vagy nagyobb számú ívből állítottak ösz-Sze, amíg a gép által meghatározott vastag­ságot el nem érték. E huzat bizonyos ru­gózása vagy rugalmassága szintén fontos 25 és eoélból az ulóbbi években a papírréteg­gel kapcsolatosan gumikendőket alkalmaz­tak, azaz olyan szöveteket, amelyeken, •rendszerint mindkét oldalon, gumibevonat volt. 30 A nyomtatás feladatát azonban ezzel sem oldották meg tökéletesen. A törekvés ép° pen ezért olyan huzat létesítésére irányul, mely pl. lehetővé teszi azt, hogy ugyan­abban a munkamenetben egyidejűleg és 35 egymásmellett különféle fajtájú papiroso­kat és különböző formákat, nevezetesen finom hajszálvonalú és nagy felületű for­mákat is tehessen alkalmazni. A találmány, ilyen univerzális huzat létesítését célozza. A találmány szerint a szóbanforgó hu- 40 zat lényeges részeként a szokásos, papiros­ból és gumikendőkből való, a célnak meg­felelő sorrendben elrendezett rétegek fe­lett legalább egy strukturanélküli, mester­séges fóliát alkalmazunk, azaz olyan ho- 45 mogén masszából álló, lapot alkotó alak­zatot, amely a kolloidális nagyságot meg nem haladó elemekből van felépítve. Ki­tűnt, hogy az ilyen fóliákban maradandó­benyomatok nem létesülnek, hanem azok a 50 nyomás megszűntével eredeti alakjukba azonnal visszatérnek. E fóliákon a nyomás hatása mindenképen helyi jellegű marad és a nyomás az igénybevételbe további körzeteket nem von be, amint ezt kaucsuk- 55 szerű és rostos struktúrájú anyagoknál be­következik. Ebből az okból a találmány szerinti huzat eddig el nem ért éles nyo­matokat eredményez akkor is, ha" a nyo^ móformán nagy felületek mellett közvek 60 lenül vékony vonalak vannak. Az említett fóliák pl. regenerált celluló­zából, cellulózszármazékokból, proteinek-, bői vagy mesterséges masszákból állhat­nak. Ki vannak zárva az olyan masszák, 65 melyek rugalmassága kaucsukjellegű. A fó­liák egy lappá egyesített két vagy több ré­tegből- is állhatnak és e rétegek Vegyileg azonosak vagy különbözők lehetnek. Ezzel az elrendezéssel védőréteg felvitelét céloz- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom