132475. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence és eljárás cement égetésére

Megjelent 1944- évi január hó; 4~én. t&át MAtlAS 1I1ÁLTI •§ás KA14BAU0 MEŐSii* SZABADALMI LEIRAS 182475. szám. XVII/d. (XH/d.) osztály. — K—16224. alapszám. Aknablemencc és eljárás- cement égetésére. Fried. Krupp Grusonwerk Aktiengesellschaft,- Magdeburg-Buckau. A bejelentés napja: 1934. évi május hó 14-* — Németországi elsőbbsége: 1934. évi április hó 14. A cement égetéséhez használatos ke­mencék közül a forgókemencének az az előnye, hogy jobb klinkert termel, mint az aknakemence. Annak oka, hogy az akna-5 kemencében előállított klinker kevésbbé jó, mint a forgókemencében előiáliítotlg nyilván abban van, hogy kevés gyengén égetett anyag mellett főleg és mindig túl­égetett és megolvasztott részeket is tartal-10 maz, melyek az előállítandó cement szi­lárdsági lulajdonságait hátrányosan befo­lyásolják. A túlégetés főleg annak a követ­kezménye, hogy égetés közben az akna­kemencében az adagolás majdnem teljesen 15 leáll és nem folyamatos, mint a forgó­kemencében. Az aknakemencében való égetés meg­javítására irányuló különböző új javasla­tok az említett szempontból nem jártak 20 megfelelő eredménnyel. Ekként a huzat nyomásának növelése a gyengén égeiett ré­szeket ugyan kiküszöbölte, de nem küszö­böllé ki a károsabb túlégetést. Azzal, hogy az égetendő keverék betöltésekor a kéve-25 réken át készre zsugorított anyagból való ereket vezettek, melyekkel a keveréken belül légvezető csatornákat kívántak léte­síteni, szintén nem értek el megfelelő ered­ményi, mert az ilyen erek körzetén kívül 30 a viszonyok változatlanok maradtak. A találmány értelmében a túlégetést az­zal akadályozzuk meg, hogy a beadagolan­dó nyers anyaghoz célszerűen az egész 40 45 töltet egyötödét kitevő mennyiségben már 35 kiégetett künkért vagy hasonló anyagot adagolunk egyenletes elosztásban. Előnyös továbbá, ha ezt teljesen vagy részben finom szemcsés állapotban ada­goljuk. Cementnek a forgókemencében való' ége­tésénél már dolgoztak idegen anyagú ada­lék, vagy már kiégetett anyag beadagolá­sával. Ezzel a forgókemence üzeménél rendkívül kellemeílen lerakódások képző­déséi, valamint zsugorítás közben az anyag túl nagy mértékű összecsomósodását kíván­ták meggátolni, mivel utóbbi folytán na­gyobb méretű darabok keletkeznek, me­lyek lesülnek és az említett lerakódásokat 50 eredményezik. Mivel az ilyen lerakódások keletkezése csupán kivételes jelenség, az említett anyagokat csupán kis mértékben adagolták a keverékbe, mert a termék egy részének kétszeri felhevítésével költség- 55 többlet jár, melyet természetesen a nagy tüzelőanyagszükséglet miatt am úgy is drá­ga íorgókemenccégeiésnél lehetőleg korlá­tozni kell. Az ilyen lerakódások a nagy szélnyomá&sal dolgozó korszerű aknake- 60 mencékben jóformán egyáltalán nem for­dulnak elő, úgyhogy a forgókemencék­hez javasolt adalékoknak akuakemencé­ben való alkalmazása nem indokolt. Az aknakemencében ilyen szempontból egyál­talán más viszonyok uralkodnak, mint a forgókemencében, ami már abból is ki­tűnik., hogy amint kísérletek' mutatták, a ÍS *Ez ,a nap a 2810/1942. M. E. sz- (rendelet; 4. §-a. értelmében a volt jugoszláv ható-, ságnál annak; idjejeri tett szabadalmi bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom