132439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen reakcióképes elnyeletőmasszák előállítására a belégzési levegőben lévő szénsav lekötéséhez

Megjelent 1944« évi január hóf 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132439. szám XVIII/fo. (IV/h/1., IV/i.) osztály. — A— 4716 alapszám. Eljárás különösen reakcióképej elnyeletőmasszák előállítására a belégzési levegőben levő szénsav lekötéséhez. Auergesellschaft Aktiengesellschaft, Berlin. A bejelentés napja: 1939. évi április hó 6* — Németországi elsőbbsége: 1938. évi április hó 11. A belégzési levegő szénsavtartalmának lekötésére való elnyeletőanyagokat ma ál­talában akként értékelik1 , hogy az anyago­kat megfelelő elrendezésben 'például hul-i lámos szitákon betétalakba hozzák. Az ilyen betéteket azután akként vizsgálják, hogy a betéteken ismert mértékű levegő­áramot vezetnek át. A levegőáramhoz a a betétbe való bevezetés előtt a megfelelő 10 betétfajta gyakorlati használatánál tekin­tetbe jövő összetételben szénsavat es víz­gőzt kevernek. A levegőáramnak a betét mögötti, különösen szénsavtól való mentes­sége a betét elnyelési teljesítményének 15 mértéke. Az oxigénlégzőkészülékekhek az utóbbi húsz év alatti fokozottabb alkalmazása kö­vetkeztében szabványfeltételek alakultak ki, melyek alapján a légzőkészülékekben 20 szükséges légtisztítóbetétek nagy részét ér­tékelik. A bányakészülékékkel szemben tá­masztott feltételeknél, melyeket az »Aus­schuss für das Grubenrettungswiesen in Preussen« hozott nyilvánosságra, (lásd»Der 25 Kom pass«, a »KnappBchafts-Berufsgenos­senschaft« hivatalos szerve, 23. sz. 1925. december 5. Berlin) a vizsgálathoz használt levegő hőmérsékletét és vízgőztartalmat úgy állapították meg, hogy a levegőnek 37 30 C° hőmérsékleten vízgőzzel teljesen telí­tettnek kell lennie. Az elnyeletőmasszák­nak ilyen feltételek melletti vizsgálata te­hát a gyakorlati használatnál mindig ilyen körülményeket tételez fel. Kitűnt azonban, hogy a bányai céloktól eltérő, egyéb célok- 35 ra való alkalmazásnál, eltérő, még pedig lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnek és ennek megfelelően kisebb vízgőztelenített­ség jön tekintetbe. Ekként például a lég­zési levegőben jelenlévp szénsav kötéséhez 40 használt, az ismert eljárás szerint maró­nátron aprításával előállított, elnyeletői masszákat nagyobb szénsavfelvételre azzal késztetik, hogy az aprított masszát alkal­mazása előtt, megfelelően tárolva, száraz 45 gázalakú szénsavval kezelik. Ismeretes to­vábbá oly javaslat is, mely szerint a fent megadott bányafeltételek szerinti értékelés­nél az ilyen vegyszer szénsavfelvétele még fokozható, ha a marónátronhoz a szénsa- 50 Vat nem gázalakban, hanem száraz karbo­nátként ömlédékben adagolják. Mész be­adagolását is már javasolták. Ha íaz ilyen vegyszerrel töltött hetéteket oxigénlégzőké­szül ékekben szabadban gyakorlatilag hasz- 55 nálják, különösen a tavasz és az ősz át­meneti idejében fennálló hőmérsékleteken erősen csökkent szénsav-elnyelőképességet mutatnak. Ha a bányafeltételeket akként változtatjuk, hogy a vizsgálathoz használt &° áram hőmérsékletét és vízgőztelítettségét a légzőkészülékben uralkodó gyakorlati vi­szonyokhoz idomítjuk, az adalék nélküli marónátronból készült elnyeletőmasszák-* kai szemben ugyancsak kisebb szénsavfel- 65 vétel mutatkozik. * Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet '2. §-a értelmiében á román királyságban annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom