132435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőtermelő reakcióelegyek előállítására

Megjeleni 1944* évi január hói 4-én. ÄASTAÄ OEiLÍI SZAULMÜB fiOÓSÁf SZABADALMI LET RAS 132435. szám. Il/h. osztály. — T—6953. alapszám. Eljárás liőlcriiH'lő reakció-elegyek előállítására. Tellur Ipari és Keresk. RT., Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 2<K Utazásoknál, kirándulásoknál, betegápolásnál stb. sokszor van szükség kicsinyt, hordozható, bármikor üzemképes hőíejlesztőre. Erre a célra többféle szerkezetben, 5 különböző összetételű reakcióelegyeket alkalmaznak. Legjobban .az olyaji elegy-tipus vált be, amelyben nagyobb affinitása fém, pl. alumínium, cink vagy vas, negativ gyö^ kökkel egyesülve oxiddá, hidroxiddá, szul-10 fiddá, esetleg sóvá alakul át. A reakciók! száraz elegyekben nem indulnak m§g, hanem csakis víz jelenlétében, melynek adagolásával a reakció gyorsasága szabályozható. A reakció befejezéséig fejlődő hő a 15 kívánt célokra hasznosítható. Ilyen típusú, vegyfolyamatoknak hőfejlesztő készülékben való felhasználására irányult a Tellur Ipari (ós Keresk. RT. 1931. évi november hó 'A-éki bejelentett 107520. számú szabadalma. 20 Az azóta végzett megfigyelések és kísérletek azonban kiderítették a reakcióselegyek azon alapvető hibáját, hogy a vegyfolyamat víz hozzáadása nélkül is megindul s bár lassan, de folytonosan végbe-25 megy mindaddig, míg a ^végállapot beálltával a további hőfejlesztés js megszűnik. A reakcióelegyek tehát nem voltak elég tartósak, gyakorlatilag csak rövid idei raktározásra voltak alkalmasak, még víz- és 30 légmentes, pl. kaucsukból készült tartályban illetve csomagolásban is. Ennek a lényeges hátránynak kiküszöbölésére irányuló vizsgálataink folyamán kiderült, hogy az elegyek legkisebb rejtett víz-35 tartalma (pl. kriétályvíztaMalmú elegyrész), valamint nedvszívó (hidroszkopikus) elegyrész jelenléte okozza a vegyfolyamatnak önkéntes, nem kívánt megindulását. Maguk az elemi fémek vízmentesek és nem nedvszívók. Azonban a reakció biztos 40 és gyors lefolyása céljából katalizátorokat kell alkalmazni. Vas- és cinkporhoz pél-< dául réz-, alumíniumhoz higanyvegyület bizonyult jó katalizátornak. Ezek a katalizátorként alkalmazott elegyalkatrészek 45 okozzak a vegyfolyamat önkéntes, időelőtti megindulását, ha víztartalmúak vagy nedvszívók. Az elegy tartóssá tétele azáltal sikerült, hogy katalizátorként vízmentes és nem nedvszívó, sőt vízben alig oldható nehézfémvegyületeket alkalmaztunk. Míg például a kupriszulfát vagy -klorid még kris-* tály vizük tői megfosztva (kihevítve) is alkalmatlanok nedvszívó tulajdonságuk (nagy oldékonyságuk) következtében, addig az alig oldható kuproklorid csak víz szándékos hozzáadása után indítja meg a vegyfolyamatot. Hasonló tulajdonságú az egyvegyértékű higany kloridja (merkuroklorid, kalomel) is. Jó katalizátoroknak bizonyultak az oxikloridok is. Ilyen és hasonló katalizátorok alkalmazásával sikerült kifogástalan tartósságú hőfejlesztő reakciójelegyeket előállítanunk. A katalizátoi' mennyisége legcélszerűbben I—IO0/0, de le- 65 het több vagy kevesebb is, a kívánt reakciógyorsaság szerint. A katalizátorok mellett más elegyrész is alkalmazható, azonban a felhozott ok miatt szintén csak vízmentes, nem , nedvszívó 70 anyagok. így hőfejlesztő "elegyrészként szerepelhet- elemi kén vagy száraz savahhid-50 55 60