132411. lajstromszámú szabadalom • Bányatéremet tömedékkiáramlással szemben elzáró gát, úgynevezett iszapgát, a gátfal közepén létesített zsilippel

Megjelent 1944* évi január hói 4-én. MA4TÁ« tlKÁLYI S2ABÁD1LMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS mmm 13&Í11. szám. XII/ö. o««lály. - K—14811. alapszám. J?»m.iimii jj^jJL-UU LiJL__L . •lim. BátíyatéFtfngt tömédéKktáratHlaggal szemben elzáró gát, ú. n. iszapgát. a gálfal közepén létesítelt zsilippel» Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat, Budapest. A bt-jélPiilés líwpja: 1930. évi nníjfus hó 2«. A bányászatban gyakran lép fel annak szüksége, hogy vízbetörések, bányátüzek vagy robbanások alkalmával képződő mér­ges1 gázok fejlődése esetében, a közlekedj 5 utakat, pl. földalatti folyosókat (vágatot, közlét) gáttal kell elzárni, hogy a bánya lobbi részét a veszéllyel fenyegető behato­lás ellen megvédjük. Az ilyen gátnak hol hosszabb, hol rövi-10 debb időre kell helytállnia, miért is kivi­telezési módja és szerkezete a várható igénybevételen kívül, kívánt élettartamához igazodik. Nem ritka az az eset sem, hogy Ideigle-15 nes, de lehetőleg rövid idő alatt elkészülő gátra van szükség, amelynek az a feladata, hogy addig is megfelelő védelmet nyújtson, míg bizonyos távolságban tőle megfelelő kivitelű és erősségű gát létesül. Van olyan 20 eset is, amikor a gátnak bizonyos előre tudott időre kell csupán feladatát teljesí­tenie, melynek ellelte után feleslegessé vá­lik. Utóbbi esel áll elő pl. az iszap töm ed é­kelés alkalmazásánál, vagyis annál az el-25 járásnál, mélynél a szénfejtésben, a "kiter­melt szén helyébe, iszap alakjában viszünk be tömedékelő anyagot, többnyire homo­kot, amikor a gátnak csak az a rendelte­tése, hogy addig védje az iszapot az egyéb 30 hányarészekbe való beőmlése elleii, míg a víz lefolyt és a tőmedékanyag (homok) bizonyos állékonyságot ért el, tehát a többi •bányarészekbe való beömlés veszedelme már nem fenyeget. 35 Alább, példaképén, az iszápölást alkal­mazó fejtéseknél szokásos elgállá-sokkal kapcsolatban ismertetjük a találmányt. Az e fejtéseknél eddigelé alkalmazott iszapgálak, erős kivitelben, bányafából és deszkából készüllek. Hogy az iszaptömedék 40 nyomásának ellenálljanak, bordafákkal és erős feszítőművekkel kellett őket biztosí­tani. A merev szerkezet azonban a fellépő nyomás hálására megváltozik. A deszká­zat között hézagok támadtak, melyeken a 4$ homkos iszapvíz átszökik. Ilyenkor a gál­deszkázat hézagait újabb deszkákkal kel­leti lefedni és szalmával tömíteni. Pedig rendesen a gát közepén, a zsilipkerelben elhelyezett zsilipdeszkázalon biztosítjuk a 50 derült víz túlfolyását. A találmány a gálák említőit hátrányá­nak kiküszöböléséi és oly gát létesítését célozza, mely a szóbanforgó célra eddigelé javasolt gátaknál egyszerűbb és .gyorsab- 5* ttan létesíthető, aminek az adott esetben, élei- és vagyonbiztonság szempontjából, igen nagy jelentősége lehet. A találmány egymás mellé és fölé ra­kott, homokkal íell zsákokból létesítetfc 60 gálfalal javasol. Ennek állósága a szokott deszkagátaknál gyorsabban készíthető és olcsóbb kivitellel biztosítható. A homok­zsákgátat egyszerűen támfával és 2—3 desz­kával merevítjük. 65 A találmány célszerű kiviteli alakjánál* a homokkal telt zsákokat téglakötésben rajtuk egymás föle, vagyis úgy, hogy pl, a két egy irány bán fékVő homokzsák al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom