132391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőtestek készítésére lignitból

Megjelent 1943 évi december h* 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132391. szám. YlII/a, osztály. — B—15393. alapszám. íEljárás építő:es!©k készítésére lignitből. Báron Adolí építési rállalkozó, Beuthen (O.-S. Németország). A bejelentés napja: 1942. évi március hó 21. Németországi elsőbbség: 1941. évi április hó 3. A nyersanyaghiány mindjobban takaré­kosságra kényszeríti az építőipart, főleg ,a vas és a fa alkalmazása terén- A fát, deszkák és hasonlók alakjában, pl. burko-i lási, íal befedési, padlókészítési, stb. cés lókra felhasználása terén, különböző anyagokból készített építőlapokkal már heiyetL esítették. Ezeknél gyakran farostok-, bői, fürészporból, faforgácsból és más fa­ló hulladékból indultak ki. Ajánlották már az ilyen anyagokhoz poralakú barnaszén,, valamint tőzeg adagolását is- Végül ismere­tes az is, hogy magából a tőzegből készíte­nek szigetelő lapokat. 1"> Ezekbei szemben a találmány az építő­testek alapanyagaként feltárt lignitet alkal­maz. Barnaszén bányákban rendkívül nagy mennyiségben kapunk lignitet, minit a brikett készítéséhez alkalmatlan mellék-20 terméket, amelyet eddig értéktelennek íar­ttoüak és amelynek szükségszerű eltaka­rítása még ezenfelül kellemetlen és költ­séges is volt. A találmány szerint az ismert módon feltárt, lúggal kezelt és esetleg rost-25 jaira bonlott lignitet, kötőanyag hozzáadá­sa ulán, alaktestekké sajtoljuk, amelyeket — esetleg a kötőanyag lekötése illetve szá­rítása után, — minden további nélkül épí­tőelemekként használhatunk fel. 30 A lignit, épen úgy, mint a vele együtt található barnaszén, továbbá a tőzeg, el­halt növényi anyagok belső elszenesedésé­nek a terméke'és vegyileg is rokon a bar-' naszénnel. valamin! a tőzeggel. Ez azon-35 ban semmi esetre sem leheli magától érte­tődővé a lignitnek építőtestek céljaira va­ló alkalmazását, mert hiszen sokkal ikevésb­bé van szó a vegyi tulajdonságokról, mint inkább a lignitmassza rostszerű alakjáról. Ezért meglepetésnek tekintendő, hogy a már évtizedek óta ismert, nagy mennyi­ségű, majdnem teljesen kihasználhatatlan hulladékanyag, eredményesen, alapanyag­ként használható fel építőtestek készíté­sénél, amelyek nemcsak egyenértékűek a barnaszén és a tőzeg felhasználásával ké­szítettekkel, hanem azokat jelül is múl­ják. Fölénye főként a lényegesen nagyobb szilárdságán alapul, amelyet a feltárt lig­nit határozott rostjellege okoz. Az építőiestnek sajtolás útján adandó alakja, termeszetesen, az alkalmazási cél­tól függ. Elsősorban lapok jönnek számí­tásba, ha nevezetesen fának deszka, palló; és hasonló alakú helyettesítéséről van szó. A lignitlapok rostos szerkezetűkkel (struk­túrájukkal) és a lignjj. alacsony hővezető tulajdonsága okozla, jó hőszigeteléssel tűn­nek ki; ezenfelül hangtompítóik és szegez­hetők is. Emellett az előállítási költség, az go eddigi deszkapótló és hasolo anyagokkal szemben is, igen alacsony, minthogy a nyersanyag csaknem semmibe sem kerül, különösen ha a gyártó műhelyt barnaszén­bányák- közvetlen közelében rendezzük be úgy, hogy a nyersanyag fuvarköltségei je­lentős szerepet nem játszhatnak. Ha olyan építőtestekről van szó, melyek nagyobb ha jlílócrőktiek lesznek alávetve, például ajió 40 45 50 55 65 vagy ablaktámaszokról, ak-70

Next

/
Oldalképek
Tartalom