132358. lajstromszámú szabadalom • Kéttükrös vetítőívlámpa, különösen váltóárammal történő vetítéshez

Megjelent 1948. évi december hó 15-én, MAGYAR IIRiLYI <^^^K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132358. szám. VH/h. osztály. — K—15633. alapszám. Kéttükrös veiílőívláinpa, különösen váltóáramntóil történő vetítéshez. Klein Miklós Sándor mozigépész, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 24. Ismeretes, hogy a használatban levő tükrös vetítőívlámpák által keltett! fénymennyiség jelentékeny része a vetítés szempontjából elvész, mert a fénymeny-> 5 nyiségnek csupán a tükörre vetődő része hasznosítható a vetítés céljára. Miután az ívlámpa által sugárzott fénymennyiség legnagyobb részét nem maga az ívfény, hanem . a pozitív szélű nen képződő izzó kráter szolgáltatja, a gyakorlatban a pozitív szénnek a tükörrel szemben történő elhelyezésévej érik el azt, hogy az azon képződő kráter izzása által kisugárzott fénymeny-15 nyiség jelentékeny része a tükörre sugároztassák és a vetítés céljára hasznosíttassék. Egyenárammal történő vetítésnél tehát — megfelelő nagyságú tükör alkalmazása mellett — csaknem el-20 érhető az izzó kráter által kisugárzott fénymennyiség teljes kihasználása és mint veszteség, csupán az ívfény által kisugárzott fénymennyiségnek a tükörre nem eső része (ívfényveszteség) jön 25 tekintetbe, mely az ívlámpa által keltett összes fénymennyiségnek csak elenyé-i sző része. Váltóárammal történő vetítés mellett azonban más veszteségek is fellépnek. 30 Minthogy itt a vetítőszenek félperióduj sónként felváltva egyszer pozitív, egyszer pedig negatív polaritásúak, mindkét szénen képződik izzó kráter, de ebből csupán a tükörrel szemben levő; 35 szén krátere sugároz a tükörre, mig a másik — a képkapuval szemben levő — szén krátere által sugárzott fénymennyiség a vetítés szempontjából elvész. (Kráter-veszteség) Mivel pedig a tükörrel szemben levő 4Ö szén krátere azon félperiódusok1

alatt, amikor polaritása negatív, nem sugjároz ki fényt, a tükörre sugárzott fény szaggatott, a kráterveszteség pedig a két kráter által keltett összes fénymeny-r 45 nyiség 50%-a, tehát váltóárammal történő vetítésnél az így előállott fényveszteség csupán a vetítésre használt áramerősség kétszeresére növelésével kompenzálható. Ez történik a gyakorlat- 50 ban. Miután pedijg a pl. másodpercenkénti 50 periódusszámú váltóáram alkalmazásánál a kráter által kisugárzott fény másodpercenként 50-szer szakad meg, 55 az egyenáramú mozgóképvetítésnél használt két takarófelületű pilla (Blende) pedig a másodpercenkénti 24 képkockával történő vetítés mellett (másodpercenként 48-szor takar, az ilyen pilla 60 váltóáramú mozgóképvetítésnél történő alkalmazásánál fénylebegés lép fel, -melynek másodpercenkénti periódusszáma a pilla másodpercenkénti tafcíarásszáma és az alkalmazott váltóáram 65 másodpercenkénti periódusszáma közötti különbséggel — a fenti példánál tehát 2-vel — egyenlő, ami azt jelenti, hogy a vetített kép másodperoenkénit kétszer elsötétül, majd kivilágosodik (a 70