132327. lajstromszámú szabadalom • Irótoll
Megjflent 1943, évi december hó_15-én. 'jy kn.ii j , MAGYAR KIRÁLYI (A Ä^, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS '132327. szám IX/ia/b. osztály. — Sch—5191. alapszám. Iróíoll. Schadensteiner Vince kereskedő, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 18. — Neme tor szági elsőbbs. 1941. évi JÚHLÍS hő l. A találmány célja oly írótoll létesítése, amellyel különböző vonalvastagságú írás lehetséges. A találmány értelmében önmagában ismert, oly nyomótestet alk'al-5 mázunk, amelynek íiyomóhegye a toll hátán eltolható és 'ezzel a toU szétnyílása megfelelően befolyásolható. A találmány értelmében a tollat úgy alakítjuk ki, hogy a nyomótest minden helyzetében a toll e 10 helyzetnek megfelelő helyen hajlik meg. Az újítás abban áll, hogy a toll hasítékából több, egymás mögött fekvő párhuzamos hasíték ágazik le, amelyek külső végeivel szemben (különösen széles toUaknál) t5 az elágozásokkal megközelítőleg egyenlő irányú, a toll szélétől kiinduló bevágások lehetnek kialakítva. Ezzel azt érjük el, hogy a nyomótest eltolásakor a toll meghajtásának helye is vándorolv ami lehet ő-20 vé teszi, hogy a tollal egyenletesebb írás kapható. I A nyomótesttel kapcsolatban a találmány értelmében az az új javaslat, hogy a nyomótest mellső vége vágott hegyű tollhoz 25 hasonlóan van kialakítva, úgyhogy az írótoll kiemelése után a nyomótesttel változó vonalvastagságú írás írható. ; A mellékelt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakja változatosan 30 van feltüntetve. Az 1. ábra azHrótoil felüUiézete, a tollszárral és a rajta levő nyomótesttel együtt, a 2. ábra az íróttol felülnézete nagyobb léptékben, a 35 ' 3. ábra a tollszár mellső végének oldah nézete, írótollal és nyomótesttel egviilí, és a 4. ábra a 113'omótest távlali képe változó vonal vas Lagságú íráshoz való használat esetére. Az ábrákon —a— az írótoll, amelynek 40 nagyon finom, hossza nagy részén egyenletesen széles —b— hasítéka van. Ebből a hasítékból több, pl. öt. egymás után fekvő párhuzamos — c, d — hasíték ágazik le. E leágazó hasítékok külső végeivel 45 szemben, különösen széles tollaknál, a toll szélétől kiinduló —e— bevágások készíthetők, amelyek a —b— hasítékokkal megközelítőleg egyforma irányúak és ezeket —f— távolságnyira megközelítik. Az - e 50 bevágások irán3?a; mint a 2. ábrán látható,, a toll hossz tengely éhez viszonyítva még ferdébb is lehel, mint a —b— hasítékoké Keskeny írótollaknál ezek az —e— bevágások feleslegesek. A 3. ábrán —g— jelöli 55 az írótoll kissé görbült hátsó felületi vonalát. Mint a 4. ábrán látható, az —o - hasitokkal ellátott —q— nyomótest vágott heggyel is készíthető, mikoris változó vo- 60 nalvastagságú íráshoz használható-Mint legjobban a 3. ábrából kitűnik, a —q— nyomótest eltolásakor az írótoll méghajlási helye annál előbbre vándorol, íninél jobban előre toljuk' a nyomótestet 65 és megfordítva. Minden vonalvas tagságú íráshoz a toll megfelelő meghajlási helye tartozik, úgyhogy az írótoll minden vonalvastagságú írásnál nagyon egyenletes írást tesz lehetővé. - ^
