132310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsugorodásmentes kerámiai anyagú testek előállítására
Megjelent 1943. évi december hói 15-én. MAG YAK KIRÁLYI (^Bfi SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRÄS 132310. szám. VH/d. (VII/g., XVIÍ/b.) osztály. — T-6862. alapszám. Eljárás zsugorodásmentes kerámiai anyagú testek előállítására. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja; 1942. évi április hé 15. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hó 22. A találmány eljárás zsugorodásmenteis kerámiai anyagú testek előállítására. A találmány szerinti eljárás különösen villamos kisütőedényeikben alkalmazott elektródák 5 fcámasztószerveinek állítására alkalmas. Erre a célra eddig általában leginkább csillámhidakat használtak, mivel ezek néhány század miliméter tűrési határokon belül egyszerű szerszámokkal igen pontosan 10 munkáihatók meg. Az ilyen csillámhidakat kerámiai anyagú részekkel eddig csak úgy lehetett pótolni, hogy vagy az előállítás közben zsugorodott keirámiaia anyagú részekből a helyes méretű darabokat kiválo-15 gatták, vagy pedig a lapokat csupán kiégefcósük után fúrták ki. A találmány szerinti eljárásnál ezeket a nehézségeket kiküszöböljük. A zsugorodásmentes kerámiai anyagot 20 a, találmány értelmében legalább 60% 2000 C° feletti olvadáspontú összetevőből, mint például magnéziumoxidból, aluminiumoxidöől, cirkonoxidból vagy berilliumoxidból és legfeljebb 40 o/o 1000°' alatti olvadáspontu iés: a 25 magasabb olvadáspontu összetevőkkel szemben kevésbbé reakcióképes összetevőből, például üvegporból készítjük. Az elegyhez kigőzölhető kötőanyagot adagolunk. Az említett anyagokat összekeverjük, a kapott töme-30 get hidegen alakítjuk és ezután az .alacsonyabb olvadáspontu összetevő olvadáspontját kis mértékben meghaladó hőmérsékleten égetjük. A magasabb olvadáspontu összetevőket célszerűen durva szemcsés alakban, például előzőleg zsugorított alakban alkal- 36 mázzuk. Az alacsony olvadáspontu öszszetevőkeit ezzel szemben előnyösen finomszemcsés, például por 'alakban adagoljuk. Célszerű, ha a két különböző olvadáspontu összetevőt nem nagyon bensőségesen kever- 40 jük össze. Ennek elérése végett az összetevőket egymással a kötőanyagnak az egyik Összetevőhöz való keverésével esrvideiűleg vagy eiz után keverhetjük. Hogy a magasabb olvadáspontu részecs- 45 kék alakját az alacsonyabb olvadáspontu összetevő égetés közben vegyileg meg ne támadja, célszerű, ha a két különböző fajta összetevő olvadáspontja egymástól leihetőieg messze fekszik. Célszerű, ha az olvadás- 50 pontok 0°-ban kifejezve legalább úgy viszonylanak egymáshoz, mint 1:3. A magasabb olvadáspontu szemcsék alakváltozásának veiszélyét úgy is csökkentjük, ha az égetési hőmérsékletet úgy választjuk meg, 55 hogy az C°-ban kifejezve csupán mintegy 10—20%-kal magasabb, mint >az alacso-1 nyabb olvadáspontu összetevő olvadási hőmérséklete. Előnyös továbbá, ha a legmagasabb égetési hőmérsékletet csupán rövid 60 idáig, még pedig mintegy 10 percig tartjuk fenn. Hogy a- magasabb olvadáspontu összetevő szemcséit vegyi behatással szemben a lehetőség szerint megóvjuk, az ala-