132254. lajstromszámú szabadalom • Szorzókészülék többjegyű számok szorzásához
Megjelent l94á. évi, december hé 1-én. MAGYAR KUlilYl SZABADALMI BIKÓSÁQ SZABADALMI LEIRAS 132254. szám. VII/c, osztály. — Z—2447. alapszám. Szorzókészülék többjegyű számok szorzásához. Zerinváry Lajos ny. gimn. tanár, Békéscsaba. A bejelentés napja: 1942. évi Június hó 2tf. A találmány szerinti szorzőkészülék főrészei: a szorzókészülék, a szorzólap és a keret. A szorzó-készülékben telszésszerinti szá-5 mú lapos, hosszú szorzóléc van, melyeknek egyenlő széles függőleges rovatainak felső végére az egyszeregy tízeshelyértékű, az alsó végére pedig az egyeshelyértékű számjegyei" vannak felvíve (1. ábra ABC D) 10 Az egyszeregy csoporjai vastag vonallal vannak egymástól elválasztva. A tízes- és az egyeshelyértékű számjegyek alkotta kétszámsor között levő széles övben kisjegyű számok vannak, melyek az első rovatban 15 lévő számnak a többszö őseit jelzik. A szorzólécek kétfélék: egy- és kétoldalúak aszerint, amint az egyszeregy a léceknek csak az egyik oldalára vagy az egyik fele áz e,gyik|, a másik fele a másik oldalára A^an 20 felvíve. Áz 1. ábrán az A B C D kétoldalú léc van ábrázolva, felületén az első öt egyjegyű szám és többszöröseivel. Az egyoldalú lécek túlhosszúak, mert az egész egyszeregy a léceknek csak az egyik 25 felületére van felvíve. Ezért az egyoldalú lécekkel ellátott szorzókészülék is túlhoszszű. Előnye, hogy regisztrálás közben nem kell a léceket egyik oldalról a másikra átfordítani. 30 A szorzolap olyan sötétszínű lemez, (2. ábra E F G H), melyre puha fehér krér tairónnal vagy puha palavesszővel lehet írni (pl. palatábla, papírpalatábla, vasbádog stb.) s melyen egymás alatt egyenlő szé-35 Iességű közökkel elválasztott összeillő téglapalakú ablakok vannak. Egy ablak és egy köz magassága együttvéve egyenlő a lécek' szélességével. Célszerű, ha az ablakok bal és jobb oldalon 1—1 rovattal szélesebbek, mint amilyen az egyszeregy cso- 40 portjainak a szélessége, mert akkor az oldalról jövő világítás hiellett az ablakok szélei nem vetnek árnyékot a regisztrált szám táblázatára (2. ábra). A négy laposlécből összeállított kéret hátlappal van ellátva s olyan vastag, mint amilyenek a szorzólécek. A 3. ábrán a keretnek a bal vége látható: I K L M, ez a külső kerülete, a belső N 0 P R. A 4.ábrán a keret »ni n«-ben van metszve. A ke*+ resztmetszetét az 5. ábra mutatja a fedőlap és a szorzólégek nélkül. A kéret fenekén bal- és jobboldalon egy, a szorzóléceknél vékonyabb lemez van (3. ábra N S T R). A 3. ábrán az »m n« metszésnek megfelelő keresztmetszet a 6. ábrán látható. Felül van a fedőlap, alul a keret feneke s közöttük a keret és az NSTR-nek a keresztmetszete. Az egészen jobbra-balra tolt szorzólécek az NSTR lemezekbe ütköznek s emiatt nem érintik a keret jobb-baloldalát. Az így keletkezett közbe nyúlva a szorzólécekét könnyen lehet regisztrálás közben kiemelni. Hogy a már beállított szorzólécek regisztrálás közben helyzetükből ki ne möz- ,g dúlhassanak, célszerű a keret fenekét vályúszerű mélyedésekkel ellátni s a lécekét ezekbe fektetni. A kerethez tartozik, mint lényeges alkotórész, a keret kétszárnyú fedőlapjára szerelt egy-egy csúsztató (4. áb ra: ABGD és EFGH). A fedőlapra sze* reit csúsztatok »rs«-ben vannak metszve. 45 50 55 (A 70
