132171. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú lefolyású kitérőáram létesítésére

Megjelent 1943. évi november hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 182171. szám • VII/j, osztály. • — L—8712. alapszám. Kapcsolási elrendezés f űr észfogalakú lefolyású kitérítőáram' létesítésére. G. Lorenz Aktiengesellschaft, Bertie-Tempeíhof. A bejelentés napja: 1942. évi március hő 7. Németországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 7. A találmány Braun-féle csövek katódasugarának mágneses kitérítésére való, fűrészfogalakú lefolyású áramot létesítő kapcsolási elrendezés. Ily áramot eddig a csa-5 tolt rajz 1. vagy 2. ábrája szerinti elrendezéssel létesítettek. Az 1. ábra szerinti elrendezésben idegen vezérlésű, nagy belső ellenállású erősítőcsőként működő pentóda szolgáltatja a kitérítő áramot a C önkapa-10 citású kitérítő L induktivitásnak, amellyel egy párhuzamos kapcsolású W ellenállás és kapacitás alkotta taggal sorba kapqsolt dióda van párhuzamosan kapcsolva. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy 15 a pentóda vezérléséhez külön billenőgenerátorrc van gzükség. A 2- ábra szerinti elrendezésben a T transzformátor útján való induktiv visszacsatolás folytán önbillenő trióda van, amely pozitív rácsfeszült-20 sége következtében kis belső ellenállású es kapcsolócsőként működik. Teljesítmény szempontjából mindkét "iginert elrendezés kedvezőtlen, mert mind a peniódakapcsolás diódakörének mind a 25 üiódakapcsolás rácskörének W ellenállása teljesítményt fogyaszt. A triódakapcjsolásban ezenfelül nagy kitérítő frekvenciák cselében nehéz a billentő transzformátor hozzáillesztése a kitérítő L induktivitá|&-3o hoz. mert a szüksége^ erős kitérítőáram és á nagy frekvencia erősen megnöveli a transzformátor vas veszteségét. A találmány szerint a kitérítőáram létesítésére egyenirányítóval, pl. diódával pár-35 huzamosan kapcsolt, kis belső ellenállású, kapcsolócsőként működő pentódát hasz-" nálunk. A pentóda kis belső ellenállájsát úgy érjük el, hogy a csőnek a 3. ábrában látható anódáram- anódfeszültségdiagramjában szereplő anódfeszültségét kicsinyre, 40 pl. 20 voltnál kisebbre méretezzük. A pentóda vezérlőrácsához oly impulzusokat vezetünk, amelyek a csövet körülbelül fél " periódus tartamára nyitják s a másik fél- ' periódus tartamára zárják. 45 A csatolt rajz 4. ábrája a találmány szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli példáját szemlélteti, 5. ábrája pedig ennek működési módját. A 4. ábrában a G dióda közvetlenül 50 párhuzamosan van kapcsolva a P pentódával. A vezérlő impulzusok a P cső vezérlőrácsára jutnak. Mindkét cső a Braunféle cső kitérítő L tekercseire dolgozik. Az 5a ábra a pentóda vezérlőrácsához 55 vezetett impulzusíeszültséget mutatja. Amikor ez az impulzüsí'eszültség nyitja a pentódát, akkor a ki térítőtekercsekben folyó áram az — *

90 •'(,• *) i = ]o\l—--e / képlet szerint növekszik, amelyben T—^=• Itt T a kitérítőtekercsek időállandója, L a kitérítőtekercsek induktivitása, II pedig a 65 kitérítőtekercsek ellenállásának és a pentóda belső ellenállásának összege. A pentóda fent említett kis belső ellenállásának körzetében az áramnak az előbbi képlet szerinti növekedése kielégítően egyenes- 70