132123. lajstromszámú szabadalom • Növényi rostanyagból való alaktest és eljárás ennek előállítására

Megjeleni 1943.

évi november hé 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI 132123 szám IV/h/1. osztály. — B—15465. alapszám. Növényi rostanyagbői1

való alaktest és eljárás ennek előállítására. Basier Hermann gyáros, Berlin-Dahlem. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 23. Növényi rostanyagból való alaktestek előállítására több eljárás ismeretes. Egyik ismert eljárás szerint a rostanyagot, pl. iát, pusztán mechanikai úton osztják na-5 gyön rövid rostokra olyképen, hogy a rostok mellett jelenlevő anyagok, pl. a lignin, megmaradjanak. Ezután az így nyert rostokat víznek vagy más folyadéknak hozzáadása mellett aránylag kemény alaktes-10 tékké. pl. lemezekké sajtolják. Az evvel az eljárással előállított alaktestek azonban — főleg a törési szilárdság tekintetében — nem felelnek meg a követelményeknek. További hátránya az emlí-15 tett eljárásnak, hogy különösen kemény alaktestek előállítása végett a rostanyagot pl. őrlés útján rendkívül rövid rostokra kell osztani, minek folytán a sajtolandó rostpép kenőesössé válik, ez pedig! nagyon 20 megnehezíti a további feldolgozáshoz feltétlenül szükséges víztelenítést A víztelenítés t öbbnyire különleges rendszabályokai igényel, amelyek meglassítják az előállítási folyamatot; ezenfelül a rostpép kenő-25 csös állapota megnehezíti, sőt gyakran lehetetlenné teszi a rostanyagnak kifogástalan és főként kemény alaktestté való sűrítését és sajtolását. Az előbb1

említett, pusztán meéhanikái el-30 járással nyert rotanyagból használhatóbb rostanyag készítése végett már javasolták az ismert eljárás termékeként adódó nagyon rövid rostoknak hosszabb rostokkal való keverését is, azonban az ilyen, arány* 35 lag finom és aránylag durva rostokból összetett keverék készítése és feldolgozása is sok nehézséggel jár. Különösen hátrányos az a körülmény, hogy a nyersanyagnak aránylag rövid rostokká való őrlésekor lisztes anyagok is keletkeznefe, 40 amelyek megnehezítik a rostok kívánt nemezelődését, mert beékelődnek az egyes rostok közé és meggátolják a rostok szoros összeállását. •: A találmány szerinti alaktestek mente- 45 sek ezektől a hátrányoktól, mert legnagyobb részben nemezeit rostnyalábláncokból, azaz természettől fogva összefüggő rostnyalábokból vannak. A találmány szerinti alaktestet egyszerű módon és az is- 50 mert eljárások hátrányainak elkerülésével úgy állítjuk elő, hogy a nyersanyag félcellulóze- alkatrészeinek pl. a gyantáknak, bentozánoknak pektineknek. kovasavnak és ligninnek 26—40<>/o-át a szokásos vegyi 55 feltárás útján eltávolítjuk s ezután a nyersanyagot rostjainak hosszirányában való sajtolással vagy zúzással végzett mechanikai feltárás útján simulékony, ejgymással és a keletkező egyes rostnyalábokkal jól 60 nemezelődő rostqyalábláncokra bontjuk fel, amelyeket aztán az egyes nyalábokkal együtt ismert módon alakítunk és sajtolunk. A találmány szerinti eljárással arány- 65 lag nagyon kemény, sűrű, szilárd és esetleg mintázott, szükség esetén gyakorlata lag teljesen nemezeit rostnyalábokből és rostnyalábláncokból való alaktesteket« _pl. lemezeket készíthetünk, amelyeknek faj- 70 súlya kb. 0,8-1,2. A találmány szerinti eljárással könnyen lehet különleges minta-