132122. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés nagyfeszültségű szigetelők, főleg hosszúrúd- vagy láncszigetelők, átvezetések, támasztók stb. villamos ív elleni megvédésére

Megjelent 1943, évi novemWer hó 3-án. MAGTAR KIRllYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132122. szám, Vll/g CiSzíály. — B—15088. alapszám. Védőberendezés nagyfeszültségű szig.:te!ők, főleg ho:szurúd- vagy láncszigetelők, átvezetések, íámasztók, stfo. villamos iv elleni megvédésére. Brown, Boveri & Cie. Aktiengesellschaft cég, Mannheim. Pótszabadalom iá 128871. I.-sz. törzsszabadal^mboz. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 26. A törzsszabadalom olyan berendezést is­mertet nagyfeszültségű szigetelők villamos ív elleni megvédésére, amely a vezetékka­poccsal, pl. négy támasszal összekötött 5 fémgyűrűből áll. E védőfelszerelés minden egyes gyűrűívdarabjának lehetőleg ponto­san a közepén, egy kifelé és célszerűen a hozzátartozó szigetelő- ill. szigetelőlánc­végtől szög alatt álló szarvnyúlvány van-10 Ez utóbbi magában véve ismert gyűrű­szemben végződhet, mely a hozzátartozó nyél közvellen közelében keskeny légrés­sel van megszakítva s emellett az egyes gyűrű-szemek síkja célszerűen merőlegesen 15 áll a nyélre. A találmány ennek a védőberendezésnek igen: előnyös kiviteli alakja. Lényege az, hogy a fémgyűrűvel párhu­zamosan, tőle csekély távolságnyira fénr 20 gyűrűdarabok vannak úgy elrendezve, hogy egyik víégük vagy közepük vezető­én van összekötve a fémgyűrűvel, másik végük pedig — mint a törzsszabadalom is említi — szarvnyúlványban végződik. 25 Ezek a szarvnyúlványok esetleg két-két szomszédos gyűrűszakasz végei között a fémgyűrűhöz is erősíthetők. Az alább felsorolt kiviteli alakoknak fő­leg az a jellegzetessége, hogy külső erők 30 hatására bekövetkező, a védőhatást befo­lyásoló elhajlítások ellen nagy ellenállá­súak. Az--1—3. ábrákon olyan kivitelt látunk, amelynek gyűrűi és gyűrűdarabjai kör­keresztmetszetűek; . 35 a 4—6. ábrákbeli kivitelnél pedig félköi­keresztmetszelűek; a 7. ábra gyártás szempontjából előnyös szelvényt mutat; , a 8. ábra a szarvnyúlványoknak a gyü 40 rűrészek közötti megerősítését szemlélteti. Az 1. és a 2. ábra szerint a vezetékka­pocstól elágazó 10, 11, 12, 13 támaszokalt, úgy, mint a törzsszabadalomnál, zárt 14 fémgyűrű foglalja össze és csekély távol- 45 ságnyira a gyűrű felett, vele párhuzamo­san, gyűrűdarabok, pl. negyedívnyi 15, 16, 17, 18 darabok vannak elrendezve. E da­rabok egyik végükön, vagy még helyeseb­ben közepükön, az önmagában zárt 14 gyű- 50 rűvel vannak összekötve, pl. összehegeszt­ve. A gyűrű-ívdarabok másik vége egy­egy kifelé álló és célszerűen a szomszédos szigetelő- ill. szigetelőláncvégtől szög alatt elhajló szarvnyúlványban folytatódik, 55 amely ugyancsak magában véve ismeretes 19, 20, 21, 22 gyűrű-szemmel lehet ellát­va; ez utóbbit a hozzátartozó nyél köz­vetlen közelében keskeny légrés szakítja meg. Az egyes gyűrűszemek- síkja célsze- 60 rűen merőlegesen áll a hozzátartozó nyél­re. A 14 gyűrű és a 15, 16, 17, 18 gyűrű­ívdarabok a 3. ábrabeli A—B metszet sze­rint körkeresztmetszetűek. A 4—6. ábrákbeli kivitelnél az önma_gá~ $5 ban zárt gyűrű és a gyűrű-ívdarabok "fél­körkeresztmetszetűek és lapos oldaluk áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom