132109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyfelületű testekkel és az elnyelt anyagoknak öblítőanyagokkal való kihajtásával foganatosított elnyeletési folyamatok gazdaságosságának javítására

Megjelent 1943. éH november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS KHmir ii 132109. szám IV/i. osztály. — M—12520. alapszám. Eljárás est berendezés nagyfelületű testekkel és az clnye't anyagoknak öM'ítőanyiagokkal való iíilia'jtásável foganatosított eínyetetési folyamatok gazdaságosságának javítására. Melaílgesellschaft AktíengesellscíiaSí, Fraiskhat a/M. A bejelentés napja: 1930. évi október hó 13.* Németországi elsőbbsége: 1929. évi december hő 11. Szerves gázoknak vagy gőzöknek, illetve elgázosított anyagoknak kinyerésére, il­letve visszanyerésére való elnyelető be­rendezéseknél, amelyek nagyfelületű tes-5 tekkel, mint pl. aktív szénnel, sziükagéllel és hasonló anyagokkal dolgoznak, az el­nyelt anyagokat az elnyelető anyagból he­vítéssel és vízgőzzel vagy egyéb közeggel való öblítéssel szabadítják fel. Az elnyelető 10 anyagnak ezt követő regenerálásakor az anyagot szárítják és hűtik, miközben a meieg bevezetéséhez, illetve elvezetéséhez gázokat alkalmaznak. A fentemlített folyamatoknál az elnye-15 letőt elhagyó hulladékgázok és gőzök je­lentős felhasználható meleget tartalmaz­nak, amely az eddigi munkamódoknál ve­szendőbe ment, mivel eddig nem tudták gazdaságosan újból hasznosítani. Az öb-20 lítésnél bevitt melegmennyiségnek szintén csupán csekély részét hasznosítják az el­nyelt anyagok tulajdonképem' felszabadí­tásához. A meleg legnagyobb része az el­nyeletőt a párlattal együtt hagyja el és 25 koiidenzálás közben megsemmisül. Az öblítési hulladékmelegnek gazdasár gos hasznosítását gátló nehézségeket az a körülmény növeli, hogy az öblítő folya­matnál fellépő hulladékmeleg eleinte na-30 gyobb kalorikus értékben, azonban igen csekély hőmérséklettel mutatkozik, majd a hőmérséklet csupán lassan emelkedik. E viszonyok mellett e hulladékmeleg hasznosítása pl. kompressziós elgőzölögr tetőben a víz felmelegítésére és gőz fej- 35 lesztésére az öblítési szakasz kezdetén csu­pán nehezen volna hasznosítható. Előfor­dulhatna, hogy a kilépő párlat hőmérsék­lete ekkor sokkal alacsonyabb, mint a kompressziós elgőzölögtető elgőzölögtető- 40 testének hőmérséklete, mely az előző öb­lí'.ési folyamat következtében még mindig meleg lehet. E viszonyok mellett a kilépő párlat az elgőzölögtető testtől még mele­get von el. 45 Hasonlóak a viszonyok az elnyeletőkét elhagyó szárító és hűtőgáznál, mely elein­te csupán rövid ideig meleg és ezután át­menetileg hidegebb, majd utóbb huza­mosabb ideig a berendezést magasabb hő- 50 mérsékleten hagyja el és ezt követően a teljes kihűlésig utóbb lassan és egyenlete­sen lehűl. A találmány értelmében az elnyelető! elhagyó és felhasználható meleget tártai- 55 mázó gazokat vagy gőzöket külön hőtá­rolós berendezésbe vezetjük. Emellett pl. először az elnyeletőből jövő öblítőgözöket vezetjük ilyen berendezésbe. Mivel ez 3 berendezés eleinte hidegebb, mint az el- 60 hyeletőből belépő gőzök, az eleinte ala­csonyabb hőmérséklettel mutatkozó mele­gjét is hasznosítjuk. Ha a berendezés ez­után annyi meleget vett fel, amennyit az * fez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmébteíi,, a román hatóságnál annak idején te# szabadalitti bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom