132058. lajstromszámú szabadalom • Állatcsapda

Megjeleni 1043. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132058 szám XVIII/a. osztály. — H—11589. alapszám. Állatcsapda. Holst Friedrich kereskedő, Seestadt Rostock i. M. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus h» 7. A találmány állatok, főként patkányok és egerek fogására való csapda, amelyet, fo­lyadékkal telt és csordulónyilással ellátott olyan tatály alkot, amelynek fedőlemezé-5 ben csapóajtó van, melyre a csalétket tesszük. Allatok, főként patkányok és egerek fo­gására való olyan csapdák, amelyeket fo­lyadékkal telt, csordulónyilással 'ellátott,! ío fenékcsappanttyúval felszerelt sima tölcsért tartalmazó/tartály alkot, már ismeretesek. E csapdákban az állat, amely üreges, lyukasz­tott, csalétekkel telt ferde síkon vagy lét­rán mászik fel, hogy a tölcsérben hasonló 15 módon elhelyezett csalétket elérje, lecsú­szik "a tölcsér sima, meredek falán, a töl­csér alatt levő folyadékba zuhan és bele­fullad. Ezeknek a csapdáknak az a hátrányuk, 20 hogy az állatok a ferde sík "niegmaszása után nem mindig merészkednek elég mesz­szire a "tölcsérbe, mert a csáTetekre lenéz­ve meglátják a folyadék tükrét és ettől megijednek. Megkisérelték níár ennek a 25 hátránynak a kiküszöbölését olymódon, hogy a tartály nyilasát kúpalakú, búvónyj­lással ellátott fedővel fedték le és a csalét­ket a kúpalakú fedő belsejében a kúp csú­csáról zsinegen vagy vékony dróton Ieló-30 gó kampóra szúrták, mégpedig úgy, hogy ez a csalétek körülbelül egy szinten volt a búvónyílással. Amikor az állatok megkísé­relik a csalétket elérni, elvesztik egyensú­lyukat, lecsúsznak a tölcsér sima falán és a tölcsér alsó nyílásán át a folyadékba zu- 35 hannak. Ebben a csapdában az állatoknak nem kell lefelé nézniök és így általában nem ijednek meg a folyadék tükrétől. Mind­amellett ez az elrendezés sem egeszén ki- 40 elégítő, mert úgy látszik, hogy egyes al­latok mégis lenéznek, még pedig valószínű­leg azért, mert kényelmesebb utat keres­ned a csalétekhez. Az 'állatok' visszáríadá­sát csa'k ügy lehet biztosan eflEerüfni, hogy 45 egészen kizárjuk annak lehetőségét, hogy a folyadék tükrét megpillantsák. "Ezt a feladatot a találmány szerinti csapda tartályának csapóajtós fedőlemeze kitűnően megoldja, mert egyrészt lehetet- 50 lenné teszi, hogy az állatok lefelé nézve meglássák a folyadékot, másrészt pedig fel­tétlenül biztosítja azt, hogy az állatok a csaP létek elérésének megkísérlése közben a csapóajtón át a tartályba esnék. 55 Előnyösen kétrészes, közepén nyiló csa­póajtót alkalmazunk, mért ez esetben az állatok már a csapóajtó aránylajg kis mérté­kű kinyilásakor "biztosan lecsúsznak és nem tudnak többé megkapaszkodni. A csapóaj- 60 tónak ahhoz, hogy mindig újból bezáruljon, rúgó hatása alatt kell állnia, mimellett a rugózásnak természetesen olyannak kéli lennie, hogy éppen csak zárva tartsa a csapóajtót és már a legkjssebb nyomásnák 65 is engedjen. A csalétek rögzítésére való szerv a csa­póajtó közepén lehet, de mindenesetre oly távol kell lennie a búvólyuktól, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom