132031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűtésére

Megjelent 1043. évi október hó 11-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 132031. szám IV/h/1« osztály. — A—4594. alapszám. Eljárás elnyelető anyagok szárítására és hűtésére. Aktivkohle-Union Verwaltungs-Gesellschaft m. b. H., Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 12. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 24. Elnyelető folyam átoknál, melyeknél gázokat vagy gőzöket elkülönítésük és kinyerésük végett elnyelető anyagokkal, például aktív szénnel kezelnek^ az elnyelt anyagon 5 kat az elnyelető anyagokból rendszerint vízgőzzel hajtják ki. A vízgőzös kezelés után a nedves elnyelető anyagokat szárítás végett forró gázokkal kezelik és ezután hűtőgáz átvezetésével újból az elnyeletés-3 nél alkalmazott hőmérsékletre hűtik. A szárításhoz és hűtéshez tetszőleges gáz, például levegő vagy megfelelő hulladékgáz, például a feltöltés alatt álló elnyelető hulíadékgázai, használhatók. A szárítás és hűtés fogan a-, ' tosítása végett az elnyeletőn egyeitlen folyamatban szárító, illetve hűtőgázt is vezetnek át. A gázok azonban körfolyamban is vezethetők. Ismeretes például, hogy a töltés alatt álló elnye) lető hulladékgázait a kigőzölt elnyelető szárítása és hűtése végett körfolyamatban a kigőzölt elnyeletőn vezetik át és közben a gázt a (szárítási szakaszban hevítik és a hűtő szakaszban hűtik. Olyan eljárás is is-i frneretes, amelynél két vagy több elnyelető JíÖzüjl a töltés alatt álló elnyeletőt túltelítik és ennek az elnyeletőnek a hulladékgá-zait a túltelítés kezdetétől fogva szárítás és hűtés végett a kigőzölt elnyeletőn vezetik ) át. Hja a szárítást és hűtést oly módon foganatosítják, hogy egy vagy több szárítandó; elnyeletőt és egy vagy több hűtendő elnyeletőt egymás mögé kapcsolnak' és a szári-' i táshoz, illetőleg hűtéshez használt gázt közbenső felhevítés illetőleg közbenső hűtés közben az egymás mögé kapcsolt elnyelem tőkön vezetik át, akkor oly esetekben, ami-? .kor a szárításhoz használt gáz szárítóképessége valamilyen okból csökken, hátrány 40 mutatkozik annyiban, hogy a hűtés előbb fejeződik be, mint a szárítás. Ennek ellenére azonban, mivel a szárítás és a hűtés az elnyeletők egymás mögött való elrendezése következtében idő tekintetében egy- 45 mástól független folyamatok, a hosszabb ideig tartó szárítási szakasz miatt a hűtést a már befejezett hűtőfolyamaton túl tovább kell folytatni. Ez a hátrány jelentkezik például akkor, ha a szárítást nyof 50 más alatt foganatosítják, mint példáid nyomás alatti szintézisnél kapott szénhidrogéntartalmú gázok kezelésénél. E hátrány földgázok kezelésénél is mutatkozik, ha a földgázt nyomás alatt 55 kívánják tovább felhasználni. E körülményeket egymás mögé kapcsolt elnyele-1 tőknél eddig elkerülhetetlennek tekintették és ennek megfelelően az ezzel járó hátrányokat, például a nagyobb berendezés költ«' 60 ségeit az energia-, hő- és időveszteségeket számításba vették. E nehézségek a nyomás alatt álló ipari gázok tisztításánál is mutatkoznak. A találmány eljárás elnyelető anyagok] 65 szárítására és hűtésére, melynél az egymás/ tnögé kapcsolt elnyeletőkben levő elnyelető. anyagok szárításánál és hűtésénél a szárítandó elnyelető vagy elnyejetők szárításához nagyobb gázmennyiséget alkalmazunk, 70