132002. lajstromszámú szabadalom • Törőgép
flieg jelent 1943. évi szeptember hó 15-én» MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABAD ALMI-LEIRAS 132002. szám. XH/f. osztály. — K—15837. alapszám. Törőgép. Kalchbrenner József művezető, Szentendre. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 9. A találmány kemény, rideg anyagdarabok aprítására, elsősorban pedig 100 mmnél kisebb darabnagyságú (tehát rendszerint már előtört) kődarabok finom — pél-5 dául 0—30 mm szemnagyságú — zúzalékká történő aprítására, való törőgép. Ilyen aprójszíemű kazúzialekria, az1 ügy nevezett niemeszúzalékra, főképpen a korszerű útépítőeljárások, továbbá építőipari 10 betonozó eljárásiok céljaira mind nagyobb mértékben van szükség. A kérdéses fajtájú zúzalékot eddig vagy az ismert pofás kőtörők elve szerint szerkesztett fínomtörőkkel vagy pedig hengeres aprítógépekkel ál-15 lították elő. Ezeknek a használatos gépeknek azonban különféle hátrányaik voltak. A pofás törőgépeknél minden fordulati:» csak egy vagy legfeljebb két munkaütem e.s.ett, úgyhogy a gépeknek aránylag cse-20 k'ély teljesítménye ellenére igen nagy lendííőíömegre volt szüksége, továbbá — a nagy tömegű ide-oda járó részek miatt — igen erős és súlyos gépállványt kellett alkalmazni. A pofás törőgépek tehát végered-25 menyben igen nagy súlyúak voltak, és így szállításuk, különösen rossz atakíon való szállításúik, nagy nehézségekbe ütközött. Márpedig a könnyű szállíthatóság a szer hanforgó gépek esettben igen lényeges kö-30 vetelmény, tekintettel arra, hogy ezeket, mint'említettem, elsősorban út- és egyéb építkezéseknél, a helyszínen kell használni. A pofás kőtörők fenti hátrányos tulaj-35 donságait kiküszöbölik a hengeres aprítógépeik, amelyeknél a betáplált kődarabok két, hézaggal egymás mellett elhelyezett, sima vagy bemélyedésekkel és kiemelkedésekkel ellátott felszínű henger közé jutnak és itt aprítódnakt Ezek a gépek sokkal ki-40 sebb lendítőtömegeket Igényiéinek!, mint a pofás, kőtörők és állványuk is lényegesen könnyebb lehet azokénál. A hengeres aprítógépeknek viszont az a nagy hátrányuk van, hogy az aprítóhengerek, átmérőjüktől 45 függően, csialk igen korlátolt méretű kődarabokat képesek! maguk közé az aprítás céljából behúzni, és nagyobb darabok aprítása esetén aránylag nagy átmérőjű hengereket kell használni. Ahhoz, hogy a henge- 50 rek például 40 mm darabnagyságú köveket apríthassanak a kívánt fínomságúra, körülbelül 600 mm átmérőjű hengerekre van szűkség, 60 mm darabnagyságú kövek aprítása esetén viszont már 1000 mm átmé- 55 rőjű hengereket kellene használni. Nagyobb méretű darabok ia'prításáhak lehetővé tételére tehát akkora hengerekre voln» szükség, ho,gy az egész gép súlya és terjedelme rendkívül megnövekednek és ígv 60 az a szállításra megint Csak alkalmatlan volna. Hátránya még a hengeres aprítógé péknek az is, hogy táplálásukat igen gondosan adagolva kell végezni, mert a hengerek közé fölös mennyiségben került na- 65 gyobb kődarabok a tengereket súrlódásosán lefékezik és így a gép hajtóerőszükségletét jelentősen megnövelik. A találmány olyan, a bevezetésben említett célra való törőgép, amely a fenti is- 70
