131996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok hízlalására és a hízlalószer előállítására

Megjelent 1943. évf szeptember hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131996. szám. X/e. (X/h.) osztály, — F 9978. alapszápi. 10 15 Eljárás hasaíanálteííoik hizlalásaira és a hizlaló' szicr 'előáfllííjásána. Dr. Fazekas I. Gyula egyetemi magántanár, Szeged. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 27. A -mai nehéz időkben, amikor a mezőgaz­dasági termelés hatásfokát minden téren emelni kell, igen fontos kérdés a zsír- és hústermelés fokozása. Ez történhet külön­féle etetési módokkal, de ez eljárások ered­ményességének határt szab a takarmány­hiány, ezért a meglevő takarmánnyal kell nagyobb eredményt felmutatni. A találmány szerinti eljárás a .szokásos hizlalási eljárás keretén belül arra törekszik, hogy a ha­szonállatok áltial feletietett takarmány több zsírt és húst eredményezzen mint edidig, tehát az állati szervezet zsír- és hústerme­lésének fokozására irányul. Az eljárás lényege abban van, hogy az állatok szokásos, hizlaló táplálíásia, etetése során azok szervezetébe olyan szerves vagy szervetlen vegyületeket juttatunk, ame­lyek a szervezet sav-bázis egyensúlyát az 20 acidózis irányába tolják el. E vegyületek adagolása során a végzett vizsgálatok ki­mutatták, hogy a belsői elválasztású miri­gyek működése áthangolódik, elsősorban a melLékviezék kéregállománya fokozott műkor 25 dést fejt kiesicz,idézi elő a fokozottabb hí­zást, melynek eredménye a zsír- és hústöbb­let. Természetesen az adagoláskor vigyázni kell arra, hogy az adagok ne legyeinek túl­zottak, amit arról lehet megismerni, hogy a 30 belső elválasztású mirigyekben, elsősorban a mellékvesékben elhalásos gócok keletkez­nek, amiknek a folyomámyaképen ezek a szervek csökkent; működést fejtenek ki s ez a célzott hizás elmaradásával, sőt az ál-35 latok elpusztulásával járhat. A találmány szerinti telj alkalmazá- 40 sara beadagolandó vegyületek gyanánt első sorban tekimitíeitbie jöhetnek a. jól disszoeiáló ammoniumvegyületek, mint az ammonium­hidroxid. ammoniumklorid, ammoniumszul­fát, ammoniumkarboinát, aimimoniuimlafctát, 45 aanmoMumacetát, amnioniumfoszfát, mátri­umammoniumfoszfát stb. De jó hatást kap­tunk kálciumkloriddal, nátriumdihidroíosz­fáttal, sósavval, tejsavval és ecetsavval is, tehát a. legkülönbözőbb szerves vagy szer- 50 vétlen savakkal és sókkal is. E vegyületeket beadagolhatjuk az állati szervezetbe a szokásos etetés vagy itatás során a takarmányhoz vagy az ivóvízhez keverten, de szemcsék, formatestek, legcél- 55 szerűbbem pasztillák vagy pirulák alakjá­ban is, pl. baromfiaknál, vagy injekció for­májában, stb. A pirulák, pasztillák stb. ké­szítésekor, 'ha szükséges, hatástalan vivö­anyagokkal keverhetjük a beadagolandó f, o vegyületeket Az említett vegyületekeit kü­lön-külön vagy keverten is alkalmazhatjuk. A beadagolandó vegyületek mennyiségét egészen addig a határig is fokozhatjuk, amig a belső elválasztási mirigyekre, első- 65 sorban a mellékvesére még veszélyes ha­tást nem érünk el. Az afdagokat ia hizlalás során fokozhatjuk is, majd a. hizlalás végső szakában csökkenthetjük, esetleg egészen ^ el is hagyhatjuk. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha. a találmány szerinti hizlalás alatt ada­golásmentes időszakokat is iktatunk közbe. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom