131967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződmények előállítására

Megjelent 1943« évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! CiriSíf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRA 131967. szám. IV/h/1. XIV/a/1.) osztály, — T—• 6834. alapszám. 25 30 9? Eljárás meslCíséges képződmények előállítására. Texis" Société Anonyme Textile, Zürich. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 27. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hő 28. A találmány eljárás mesterséges képződ­mények, például műszálak, szalagok, fil­mek vagy bevonatok előállítására xanlo­genálból. Eddig általában oly módon jár-5 Lak el, hogy a fonófúvókából kilépő xan­logenátoldatot savat és sókat tartalmazó kiesapó fürdőben kicsapták és cellulózává regenerálták. Ekkor a műszálakon kolloid kén keletkezik, melyet az ezt követő kén­io mentesítéssel el kell távolítani. A kicsapást és regenerálást már két sza­kaszban is foganja Los idol Iák és az első sza­kaszban a képződményt többé vagy ke* vésbbéel nem bonloll xanlogenálkénl esap-15 Iák ki. Ehliez például gyengén lúgos vagy előnyösebbeii semleges cinksóoldalokat alkalmaztak, melyek a xantogenátlal bom­lás és oldhatatlan cinkhidrái és cinkszul-1 fái. keletkezése közben reagálnak. A továb-20 hí munkaszakaszban az így kapóit képződ­ményeket nedves és forró közegben keze­lik és a xantogenátot gázalakú kénvegyü­letek lehasítása közben teljesen oellulóza­hidrátiá regenerálják. Oly eljárások is ismeretesek, melyeknél, a képződményeket alacsony forrpontú al­koholokkal, például metanollal változatlan xantogenát alakjában csapják ki és ezulán további munkaszakaszban savanyú sóoldat­tal, például megsavanyított nátriumszulfát­oldallal cellulózává bontják. Ennél az el­járásnál a xantogenátot oly fürdőben is ko­agulállathalják, mely nálrhimaceláltal tom­pított ecetsavat vagy ammomumszulfátot 35 tartalmaz. Ilyen fürdők alkalmazásakor 40 45 azonban a xantogenát nem marad teljesen változatlan, hanem alkálítartalmának egy része az ecetsavval, illetőleg az ammonium­szulfáltal ammóniák felszabadulása közben reagál A találmány értelmében az említett ala­kított képződményeket alkálikarbonát ol­datokkal xantogenát alakjában koaguláb juk, majd a hozzá tapadó vagy zárványként jelenlevő nedvesség fenntartása mellett kö­zömbös hőátvívő anyaggal, például telített gőzzel, nedves forró levegővel vagy közöm­bös folyadékokkal, különösen vízzel kis mértékben elegyedő, kis gőzlenziójú folya­dékkal vagy ömledékkel mindaddig kezel­jük, mig a xantogenát elbomlott és a cellu­lóza, illetőleg cellulózaszármazék regenerá­lódott, végül a bomlásnál lehasadt anya­goktól és a még rátapadó alkálikarbonát­tól mosással mentesítjük. A bomlás közben kénsók, például ná­trium szül fid, nátrium tritiokarbonát és egyéb oldható kénvegyületek keletkeznek. Ezek a vegyületek vízben mind oldódnak • és vízzel való mosással könnyen eltávolít- 60 hatók, miközben a xantogenátban adott esetben még jelenlevő alkálilug és akoagu­láló fürdőbői visszamaradt alkálikarbonát is oldalba megy. Minden további nélkül kénmentes terméket kapunk, melyet nem 65 kell utólag tovább kezelnünk, azonban ter­mészetesen egyéb, például fehérítő vágyj nemesítő kezelésnek alávethetjük. A találmány szerinti 'eljáráshoz elsősor­ban celliüóza-xanlogenál jön számba. Azon- 70 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom