131966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1-oxifenil-3-aminopentan fájdalomcsillapító hatású származékainak előállítására

Megjeleni 1943» évi szeptember hó lén. MAGTAE KlitiLYI J SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131966. szám. IV/h/2. osztály. — T—6833. alapszám. Eljárás az l-oxifenil-S-aniliiopivvjaa fájdalomcsillapító hialású származékainak ': előállítására. Troponwerke Dinklage & Co. cég, Kölo-Mülheim. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 26. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 15. Ismeretes, hogy a ß-(p^oxilenil)-izopropil­aminnak és származékainak a vérkerin­gésre kifejezetten jő hatásuk van. A közvetlen utána következő magasabb 5 homológot az l^oxifenil-S-aniinobutáüL Mannich a pnoxibenzilacetonbíól az oximoii keresztül "redukcióval állította elő. (Archiv für Pharmazie 265. kötet 1927, 23. oldal), E vegyületnél a vérkeringésre kifejtett ha-10 fások csökkennek. Fájdalomcsillapító tu­lajdonságok ugyan kimutathatók, de sok­kal gyengébbek, mint hogy gyakorlati al­kalmazást lehetővé tennének. . Meglepő módon azt tálaltuk, hogy az 15 1—o—, —p—, vagy —m—oxifeniI-3-ainino­pentán • : k HO—Celli—CH 8—CH 2 —CH—CH 2 —CH 3 X-N-H 20 általános képletű származékainak, amely­ben X hidrogént, alkut, alkenilt, cikloal­küt, ciklo alkenilt, araikul vagy aralkenilt jelent, kitűnő fájdalom-csillapító hatásuk van. Az l^oxif enil-3-amínopen tán alkilszár-25 nrazekai, pl. metil*-, etil-, propil-, butm, izobutil-, amil-, izoamil-száfmuzékok közül a metil-származékmiik erős, a,hu Ül- ésiatail­származéknak nagyon kifejezett fájdalom­csillapító hatása van. Nyolc szénatomnál 30 többel rendelkező alkilszármazékok gya­korlatilag kisebb jelentőségűek. Jó fájda­lomcsillapító hatást mutatnak még az ali­kenil-, pl. az all;il-, oikloialkil-, pl. ciklopeis­til- vagy ciklohexil-, a cikloalklenill-, pl. 35 ciklopentenil- vagy ciklohexenil-, arft­pl. benzil- vagy feniletil-, az araikeni!-, pl. cinnamilszármazékok is. Az új fájdalomcsillapító vegyületek elő­állítása a legkülönbözőbb úton történhet. Az l-oxifenil-3-anhjnopentánt ismert mp- 40 don oly anyagokkal kezelhetjük, amelyek a kívánt szénhidrogénmaradék bevitelérc alkalmasak, pl. a megfelelő sziénhidrogéi­nek halogenidjeivel, vagy megfelelő aldie­hidiekkel vagy ketonokkal, mimellett eb- 45 ben az esetben ,a képződő SchjifMéle bá­zist hidrálni kell, vagy eljárhatunk Leír ckart- Wallach szerint is. Megfordítva l-oxifenil-3-halog|enpen tan­ból is kiindulhatunk és ezt egy prímét 50 aminnal hozhatjuk reakcióba. Az új vegyületek előállításakor kiindul­hatunk l-oxifenil-pentanon-(3)-ból is s ez! ammóniával vagy egy primer aminnal hoz­hatjuk reakcióba és redukál hatjuk- Am*- 55 mónia alkalmazása esetén az így nyert lr oxifienil-3-aminopentánt még oly vegyüle­tekkel kezelhetjük, amelyek a kívánt szén­hidrogénmaradék bevitelére alkalmasak. A találmány szerinti vegyületeket a legegy; 60 szer űbb en lí-oxiíe ni I>-ip entente 1)- O,:LI'~(3Jí-nák> ammóniával vagy primer aminokkal való reagáltatása útján állíthatjuk elő. Ebben az esetben oly vegyületeket kapunk, melyek­nek! szén kettős köiéséí.éis szén-nitrogén ket- 61 tős kötését egyetlen munkamenetben, pi platinajelenlétébenkatalitosaji hidrogénnel hidráihatjuk. Ha e vegyületek előállításához ammóniát alkalmazunk^ úgy a képződött ,<1; oxifenil-3-aminopentant megint oly anya,- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom