131938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek felületének rozsda elleni védelmére
Megjelent 1943- évi szieptember hé 1-én MAGTÁR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131938. szám. XVI/e. osztály. — M—12225. alapszám. Eljárás fémek felületének rozsda elklii védelmére. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi február hó 7. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 25. Rozsdamentes rétegeknek vason és acélon való előállítására ismeretes, már oly eljárás, melynél a fémeket a foszforsav, valamint hidrogénszuperoxid és káliumkílo 5 iát keverékeinek oldatával kezelik. Ismeretes továbbá, hogy a íoszfátoldatokhoz a kezelési idő megrövidítése végett oxidáló szereket adagolnak. Erre a célra oxidáló.szerként leginkább nitrátokat alkalmaznak 10 és ismeretesek olyan eljárások is, melvek értelmében megfelelően beállított kiegészilőoldatok alkalmazása mellett a nitráttartalmú foszfátfürdők hatása közel korlátlan ideig tartható fenn. 15 Ktűnt, hogy, ha az ilyen oldatokban nitrát helyett klorátot használunk, akkor ez az oxidálószer az oldat agresszivitását növeli ugyan, úgyhogy ezzjel a 'szerrel oly bádoglárgyak is faszfaitálhatók, melyeket 20 nitráttartalmú oldatok csupán nehezen támadnak m: g, azonban az eljárásnak jelentős hátrányai is vannak. A nitráttal ellentélben ugyanis a klorátból oxidációs hatásainak kifejtése kíözben reakciós termékként klorid keletkezik, mely oldatban marad. Ezenkívül az oldatra a klorát is mérgezően hat, ha az oldatban feldúsult. Eddig nem ismeretesek oly eljárások, melyekkel klorid alkalmazásakor is oly hosszú élettar-30 lamú fürdőket lehetne elérni, mint például a nitráttartalmú fürdőkkel. Ugy találtuk, hogy a kloráttartalmú foszfátoldatok előnyeit kihasználhatjuk! és az oldatok, különösen cinkfoszfátóldatok ha-35 íékonvságát közel korlátlan ideig fenntart-25 Lhatjuk, ha fl,z oldatban a Zn:P2 O 5 :C10 3 viszonyt meghatározott értékben tartjuk; mégpedig; ha 1: (3,5—4,5): (0,1—12) határok közötti, előnyösen l:(3>i8j—4), : (0,3—3„2) arányt tartunk be. Literenként több mint 40 12 gramm ClOs nem kívánatOis,. Az oldat loösszetevőinek ily súlyaranyát például akkor tarthatjuk fenn, ha a kiegészítésként beadagolandó klorátot a rétegképződésben részt nem vevő kationokhoz kötjük, péi- 45 dául előnyösen alkaliklorát alakjában viszszük az oldatba. Ha az oldatokat rozsdaelleni védőfürdőként használjuk, amelyekbe a tárgyakat bementjük akkor azokat előnyösen literen- 50 ként 160—170 g. cinkből és'600—620 g. P-O-ből készítjük, majd 20—70 pontra felhígítjuk és az ígv kapott oldathoz előnyösen (literenként 1,5—3 g. klorátot adagolunk. Egy pont alatt azt értjük, hogy 10 55 cm3 oldat fenolftalein indikátor mellett titrálva 1 cm3 n/10 NaOH-t fogyaszt. Az oldatot 20 pontra tehát akkor hígítottuk, ha 10 cm3 oldat titrálásához 20 cm 3 n/10 NaHO-t használtunk. 60 E fürdőket, a pontszám fenntartása mellett, a fürdők készítésénél megadott össze/tételű foszfátolde.tlaí egészítjük ki és az alkaliklorátoldatot oly mennyiségben adagoljuk, hogy a fürdő vastartalma alacsony 65 értéken maradjon és előnyjösen a literenként 0,1 g. mennyiséget ne lépje túl. Előnyös emellett, ha a klorátmennyiséget lehetőleg alacsony értéken tartjuk, avégből, hogy mind a klorát, mind pedig a klorid 70
