131937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezborítású fémcsövek, főleg rézlemezborítású acélcsövek előállítására

Megjelent 1943- évi szeptember hé í-cn. MAGYAR KIRÁLYI JBA SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131937. szám. V/e/l. (XVI/e.) osztály. — M—12106. alapszám. El járás kniszborítású fémcsövek/főleg rézlemíezborítású. acélcsövek előállílásáira. MannesmannrÖhren-Werke cég, Düsseldorf. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 15. Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 24. Lemezzel bontott fémes (pi. vas és acél) munkadarabokon a borító anyag és alapanyag között szilárd kapcsolatot úgy érünk ei, hogy a két anyag felületét, diffúzió le-5 hetővétételére, alkalmas hőmérsékleten egymással szoros érintkezésbe hozzuk. Gyakorlatilag ezt eddig főleg hengerléssel, vagy egyéb alakítóiszerszámmal való sajtolással hoztákl létre. A szokásos csőhenger-10 műveket alkalmazva azonban eddig így nem sikerült lemezborítású csöveket előállítani, minthogy az ilyen hengerműveknél a nyomott keresztmetszeti részek között olyanok vannak, amelyek nem kapnak i5 hengernyomást, úgyhogy a cső-keresztmetszet nem minden helyén állanak fenn a munkaanyagok szoros kapcsolatának feltételei. Ezért azt javasolták* hogy oiyan hengerműveket kell alkalmazni, amelyelv 20 egyenletes hengerlőnyofnást fejtenek ki a cső egész kerületén; csak azt nem adták meg, hogy milyen szerkezetű legyen az ilyen hengermű. A találmány szerint úgy oldjuk meg a 25 feladatot, hogy először a borító réteget, pl. dugó áthúzásával, tóözrvetlen érintkezésbe -hozzuk a csővel, azután a csövet megtöltjük felhevítéskor gázt fejlesztő anyaggal és pl. hegesztéssel lezárjuk; erre a lezárt üre-30 ges testet a szoros kapcsolat létrehozásához szükséges 400 C°-on felüli hőmérsékletre hevítjük. Elgazosodó, vagy gázt leadó anyagként mindazok a folyadékok vagy szilárd anyagok, pl. sók jöhetnek tekintet-35 be, amelyeknél a kezelési hőmérsékleten fejlődő gázmennyiség előre kiszámítható. í ermészete&en nem használhatók, olyan anyagok, amelyek robbanó gázkeveréket fejlesztenek, vagy amelyek gázai a munkadarabokra károsan hatnak, pl. azt oxidál- 40 jákL Alkalmas anyagnak bizonyult, főleg acélcsöveknek rézzel való lemezelésére, pl. a víz, amelyet kis mennyiségben a cső másik végének lezárása, előtt töltünk be. A gáznyomás nagyságát a csőfal alak- -5 változási ellenállása határozza meg a kezelési hőmérsékleten, még pedig ennek a nyomásnak legalább is akkorának kell lennie, hogy — belső lemezborítás esetén — a belső csövet hozzá tudja nyomni a -i> köpenycsőhöz. Ez bekövetkezik, ha a belső csőre ható gáznyomás a cső kerülete irányában olyan feszültséget hoz létre, amely meghaladja a borítóanyag folyási határát a kezelési hőmérsékleten. A gáznyomásnak 5b azonban nem szabad olyan nagynak lennie, hogy a köpenycső alakja az illető ke zefési lVömérsJékle|ten megváltozzék. Hogy még vékony fal esetén is — ha a köpenycsőnek' csekély az alakváltozási ellenállása 60 — esetleg nagyobb gáznyomást is alkalmazhassunk, a köpenycsővet hőkezelés közben kötéssel látjuk el; vagy pedig egy második, vastagfailú köpenycsőbe fogjuk bd mely (célszeirűen hoiStSzjiriányban meg- 65 osztott csőből áll. A gáznyomásra mqgadott határértékek bői a csőbe töltendő gázfejlesztő anyag, pl. víz, mennyisége könnyen kiszámítható. Emellett figyelembe veendő, hogy a csőbe 70