131897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépeknél a gyujtás megindítására gyujtólevegővel

#/*?/- /3iW -'--jjSdä»j|f»v;*ft Megjelent 1943. évi augusztus hó 17én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI 131»97. szám. V,'d 2. osztály. — S—18705. alapszám. Eljárás és berendezés égísiVrögépelnK'I u gyújtás megindításán) gyujlóíevegővel. Gewerkschaft Mathias Stínnes, Essen, mint Dr. Koch Franz essení lakos jogutódja, A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hú 6. Németországi elsőbbségi1

:1940. évi november hó 18. 10 15 20 25 30 Az eddig ismeri .szerkezetű égési erőgépekben az elősűrített éghető keveréket vagy elektromos szikra gyújtotta meg (Otto moiorok; vagy pedig annak következtében gyulladt meg, hogy az égési levegő a kompressziólöketnél a tüzelőanyag öngyulladási hőmérsékletem leiül felhevüli (dieselgépek;. Előkamrás dieselgépeknél a munkadugattyú komprimálta égési levegőt hőlárolók, vagy a megelőző elégéstől felmelegedett szerkezeti részek hevítik a kompressziónak megfelelő hőmérsékleten felül, egészen a megkívánt gyújtási hőmérsékletig. Más motoroknál: viszont izzó vagy erősen felhevített alkatrészek gyújtják meg a tüzelőanyagot íizzófejes motorok). Ismeretesek olyan égési erőgépek is, amelyeknél a gyújtást az indítja meg, hogy az égési levegő egészben vagy részben egy a munkahengerrel záröszerv útján közlekedő segédhengerben hevül fel a gyújtási hőmérsékletre és a közlekedő csatornába bevezetett tüzelőanyaggal egyidőben áramlik be a, munkahenger be. Ezeknél a gépeknél legfontosabb a közlekedő csatornába befecskendezett tüzelőanyagnak a segédhengerben összenyomott levegő segélyével való előkészítése, mielőtt az a munkahengerbe belépne. Javasoltak továbbá oh an muilkadugatylyús és segéddugattyús égési erőgépet is, amelynél egy levegőrészl a tüzelőanyag gyújtó-hőmérsékletén túl hevítenek mire az a segéddugattyú é,s munkadugattyú közlő- 35 kedését elzáró, minden munkalöketnél működtetendő szelep nyilasa ulán, a munkahengerbe ömlik és abban a befecskendezett tüzelőanyagot meggyújtja. A két utóbb említeti javaslat, hátrányai 40 miatt, nem váll be a gyakorlatban. Az első esetben részleges elégés következik be a segédhengerben, amely így égési lérré válik s az égési gázok azt erősen igénybe veszik. Másik hátránya az, hogy a segedlienger és 45 munkahenger közlekedési csatornáját elzáró szabályozó «zervel. szelepet, még azalatt, míg az elégés tart, kell működtetni. A szelep tehát az átáramló égési termókek nagy hőmérsékletének van kitéve, amitől 50 könnyen kárt szenvedhet. Ezért az a javaslat, hogy a levegőnek egy részét segédhengerben nagy mértékben osszegyomjuk és a szelep nyilasa után áramoltassuk a munkahengerbe, a gyakorlati. megvalósításnál 55 nehézségekbe ütközik, mert a .szelepet, hogy kifogástalanul működjék, erősen hűteni kell. A híítés azonban természetszerűen az adiabatikus 'összenyomásnál keletkező hő nagy részét elvezeti, ami a munkatérbe-60 beömlő' levegő hatékonyságai erősen csökkenti és a munkahengerben levő tüzelőanyag-levegő-keverék meggyújtását kérdésessé teszi. Ezeknek az ismeretes gyujtőeljárásoknak 65 hátrányait az alább ismertetendő új munkaeljárás kiküszöbli. Ez az eljárás, a talál-