131875. lajstromszámú szabadalom • Villamos kályha helyiségek fűtésére

Megjelent 1943. évi augusztus 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131875. szám VH/i. osztály. — H—11371. alapszám. Villamos kályha, helyiségeik fülesére. Herglotz Franz mérnök, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 30. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 13, A találmány villamos kályha, melynek fűtőhatása lényegileg konvekció útján, azaz magas hőmérsékletre hevített fűtő­ellenállások melegének a fűtendő helyiség 5 levegőjére való teljes vagy majdnem tel­jes és közvetlen átadása folytán jön létre. Ez a találmány szerint úgy megy végbeA hogy az egy vágy több fűtőellenállásbóíi álló fűtőtestet egy alul és felül áttört, elő­io nyösen kerámiai anyagból álló házban van elhelyezve és fényes felületekkel úgy van körülvéve, hogy a sugárzó meleg; a kályhá­nak a helyiség levegőjétől átjárt belsejébe verődjék vissza és a ház oldalfalaitól tá^ 15 voltartassék. Ilyen módon a ház falait igen mérsékelt hőfokon lehet tartani és a fűtői ; test által fejlesztett meleget túlnyomórész­ben vissza lehet nyerni a ház felsőrészé­ből felfelé áramló levegőben. Ez a kályha; 20 tartóssága és üzembiztonsága szempontjá­ból ugyanolyan jelentős, mint a helyiséig levegőjének felmelegítése szempontjából és ezéirt a kályha különösen előnyös légoltal­mi óvóhelyek fűtése céljára. 25 Az a körülmény, hogy a kerámiái anyagú ház oldalfalai a hősugarak találmány sze­rinti ernyőzése következtében egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten hevülnek fel. azzal a további előnnyel jár, hogy a 30 kapcsoló- és csatlakozÓKZiervek a ház fa­lain könnyen és biztosan elhelyezhetők. j Ismeretes ugyan már helyiségek fűté­sére való villamos kályhák tulajdonképe­pi fűtőtesteiből kiinduló hősugaraknak 35 [tükrökkel vagy rekeszekkel s való bei oly á* solása, ez azonban mindig a hősugarak­nak a hasznos meleget kisugárzó kályha­falakra való irányítása és elosztása céljá­ból történt. A találmány szerinti kályhá­nál viszont ilyen fűtőfelületek egyáltalában 40 nincsenek is, mert a kályha hatása nem» hősugárzáson, hanem hővezetésen, illetve hőszállításon alapszik. A találmány szerinti kályha a csatolt) rajzon egy foganatosítási példában, váz- 45 latos metszetben van feltüntetve. Az —1— fűtőtest, amelyet szokásos mó­don,, ellenálláshuzalnak áramot nem vezető kerámiai anyagú testre való tekercselésé­vel létesítettünk, oldalirányban a fényes 50 felületű —5— betét segítségével van az alul és felül számos —4— és —3— áttö­réssel ellátott —2— porcellánháztól árnyé­kolva. E betét zománcos poroellánból, tük­rözött üvegből vagy fényes fémből állhat. 55 Előnyös, ha az árnyékolófelületek olyan anyagból készülnek, amelyek sugárzási tényezője—1—alatt van. A tulajdonképeni fűtőtestből kiinduló hősugarak visszaveré­sét a betét különleges kialakításával, pél- 60 tiául a fényes felületek döntésével vagy gör­bítésével, például a rajzon 5-tel és 6-tal jelzett módokon, tökéletesíthetjük. A találmány keretén belül maradunk ak­kor is, ha egy fűtőtest helyett — célszerűen 65 kicserélhetően — két vagy több fűtőtestet rendezünk el a fényes felületű betétben, mely fűtőtesteket például a tekercselés hor­dozótestének furatain átdugott —7— pec­kek farthatják. A fűtőtestek sorba és adott 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom