131845. lajstromszámú szabadalom • Borotvapenge

Megjelent JA43. évi augusztus 2-án. MAGTÁR KIKÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131845. szám. Ill/b. osztály, v- M—12285. alapszám. Borotvapenge. Müller Wilhelm gyáros, Solíngen-Ohlígs. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 17. Németországi elsőbbsége: 1841. évi április hó 26. Ismeretes, hogy borotvapengék lapjai hullámosan alakítják ki, és ezzel a pengéi merevítik. Ezeknél az ismert borotvapen géknél a hullámok nem terjednek a pen 5 gék éléig, úgyhogy egyenletes ékalakú vágófelületük van. A találmány értelmében a pengét a vágóéléhez harántirányban hullámszerű kiemelkedésekkel látjuk el, melyeket kemé-10 nyítés és köszörülés előtt a nyers pengék előállításánál hengerléssel alakítunk ki. Ezek a hullámalakú kiemelkedések és bemélyedések a penge későbbi vágófelületéig és befelé a pengelap felétnek mintegy kö-15 zepéig nyúlnak. A hullámszerű mélyedések és kiemelkedések kialakítása után a nyer pengét keményítjük és szokásos aióúm köszörüljük. Ekkor a hullámhegy, ilietv; hullámvölgy körzetében különböző alakú 20 vágófelületek keletkeznek, melyek közöl azonban átmnet van és teljes egészükbe egyenes vágóélét képeznek. A mellékelt rajz a találmány szeri m ^borotvapenge kiviteli példáját szemle ltd 25 mégpedig az 1. ábra felülnézetben nagyított léptekben középső hosszú nyílással ellátott pengét mutat. A 2. ábra az 1. ábra szerinti penge ólé 30 egy részét erős nagyításban, a 3. ábra a 2. ábrán szemléltetett ré metszetben, a 4. ábra a 2. ábrán szemléltetett rész A—A vonala mentén-vett metszetét, az y. ábra a 2. ábra B—ii vonala mentén 35 vett metszetét, a 6. ábra a 2. ábra G—C vonala mentén vett metszetét és a 7. ábra nem köszörült penge felülnézetét 40 szemlélteti. A penge —a— lapja hullámszerű kiemelkedésekkel és mélyedésekkel van ellátva. A —b—hullámbegyek és —c— hullámvölgyek a penge később kialakítandó 45 —d— vágóéléig terjednek és befelé a fél pengelapnak mintegy a köziepéig nyúlnak. Köszörüléskor a hullámhegyek és hullámvölgyek minden egyes pontján különböző hosszúságú vágófelületek keletkeznek, pl- 50 a vágóéi és a hullámhegy közölt rövid —e— vágófelület (lásd 2. ábra G—G metszet és 2. ábra), a hullámvölgy és a vágóéi között (lásd 2. ábra B—B metszet és £> ábra) hosszú —f— vágófelület és végül i 55 vágóéi és a hullámhegynek a hullámvölgybe való átmenete között vagy fordítva (lásd 2. ábra A—A metszet és 4. ábra) kö zepes —g— vágófelület keletkezik. Ha a hullámvölgyek és a hullámhegyek 6 a borotvapenge mindkét oldalán egymást fedik, akkoir a vágóéi egyes pontjain a penge mindkét oldalán azonos hosszúságú vágófelületek keletkezniefc. Ha azonban a hullámvölgyeket és hullámhegyeket a bo 6S rotvapenge két oldalán egymáshoz képest eltoltan alakítjuk ki, akkor a vágóéi egye pontjaiban a penge két oldalán különböző hosszúságú vágófelületek keletkeznek.