131804. lajstromszámú szabadalom • Forgó fogkefe

Megjelent 1943. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131804. szám. Hl/b. osztály. — M—12304. alapszám. Forgó fogkefe. Máriás János géplakatos, Debrecen. A bejelenlés napja: 1942. évi május hó 5. A találmány fogkefe, melynél a sörlék kefehengert alkotnak, mely a tarlólengelyc körül forgatható, ami lehetővé teszi a fo­gaknak és a fogközöknek az eddiginél sok-5 kai tökéletesebb tisztítását.. A találmány lényege az, hogy a fogkefe nyele hosszhasítékkal ellátolt tokban for­gathatóan van ágyazva és csavarmene lesre van kialakítva, mely csavarmenetes nyélre lü a csavarmenetekbe nyúló csapszegnyúlvá­nyokkal, valamint a tok hosszliasílékáii ; átbújó fogantyúval ellátott hüvely van csúsz­tathatóan i-áhúzva, niiinellett a sörték célszerűen csigavonalban vannak a nyél-15 re felerősítve és kefehengert alkotnak. A találmány a csatolt rajzon példaké­pen felveit kiviteli alakjában van feltüntet­ve^ és pedig az 1. ábra a fogkefe oldalnézete és a nye-20 let Lefogadó tok hosszmetszete, a 2. ábra pedig az 1. ábrához képest 90°­kaí elfordított nézet, a kefehen«ert tarló nyélrész eltávolításával. A rajzon —a— jelöli a fogkefe nyéléi, 25 melynek végén a —b— sörték csigavonal­ban vannak felerősítve és kefehengert al­kotnak. A kefehengerl tarló —a— nyélrész a csavarmenetes —c— nyélrészre van ki­esei él hetően felerősítve és ez utóbbi nyél-30 részre a —d— hüvely van csúsztallíalóaii ráhúzva. Ebből a hüvelyből —f— csap­ssdegnyúlványok nyúlnak bele a csavarme­netekbe, melyeknek segélyével a csavar­menetes —c— nyélrész; saját tengelyvonala körül forgatható. A —c— nyélrészt, vala- 35 mint a rajta ülő —cl— hüvelyt a —g— tok veszi körül, melyben a —c— nyélrész for­gathatóan van ágyazva. E tok falán hossz­irányú —h— hasíték van1 a —d— hüvely­hez pedig—i—fogantyú van erősítve, mely 40 a lok —h— hasi tékán át a szabadba nyúlik. A lok belsejében —k— rúgó van a —c— nyélrész köré tekercseivé, melynek egyik vége a —d— hüvelynek, másik vége pedig a —c— nyélrész végéhez erősített —m— 45 tárcsának támaszkodik. A lóknak a kefefej felé néző végét a csavarmenetes —n— ku­pak, ellenkező végét ' pedig a tok végére ráhúzott —o— kupak zárja le. A lóknak a kefelej felé néző végéhez a — p— tarlószár 50 van erősítve, mely felnyúlik a —b— kefe* hengerig és otl —r— pajzzsá szélesedik ki. Használatkor a— g— tokot kézbevesszük úgy, hogy egyik ujjúnkat az —i— fogantyú­ra helyezzük és a —b— kefehengert a fogfe- 55 lü leihez nyomjuk, az —r— pajzzsal pe'dig a száj lágy húsrészét távoltartjuk a kefe­hengertől. Ha most az —i— fogantyúra uj­junkkal nyomást gyakorolunk, a —d— hü­vely végigcsúszik a t— c— nyélrészen és 60 c mozgás közben a —d— hüvelyből kiálló lés a —c— nyélrész csavarmeneteibe nyúló —f— csapszegnyúlványok a —c— nyélrészt és vele együtt az —a— nyelet is forgásba hozzák. A —d— hüvelynek a —c— nyélre- 65 >zen történő végigcsúszása közben a —k— rúgó összenyomódik, majd pedig, ha az —i— fogantyúra gyakorolt nyomást meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom