131786. lajstromszámú szabadalom • Irányjelző szerkezet kerékpárokhoz

Megjelent 1943 . évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI <SS$SM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131786. szám XX/c. (XX/a/2.) osztály. — P—10424. alapszám. Irányjclző szerkezet kerékpárokhoz. Paróczay Jenő, nyugállományú folyamőr negyedes, Miskolc. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 4. A találmány irányjelző szerkezet kerék­párokhoz, rúgóhatás- révén függőleges1 , (nyugalmi helyzetében [ártott és hajlékony húzószerv, pl. Bowden-huzal segélyével 5 kézi működtetés révén vízszintes helyzeté­be átbillenthető jdzőkarral. Kerékpárok irányjelző szerkezeteivel kap­csolatosan a négy vagy ennél is több ke­rekű gépkocsikkal ellentétben az a sajátos 10 nehézség és műszaki feladat adódik, hogy a kerékpár kormányának futás közbeni el­engedése, — különösen kanyarokban —, a kerékpárral való közlekedés biztonságát annyira veszélyezteti, hogy azi meg sem en-15 gedhető. Erre a körülményre vezethető vissza, hogy kerékpárokhoz a gyakorlati követelményeket minden vonatkozásban kielégítő irányjelző szerkezetek nem isme­retesek. 20 A találmány szerint a jelzett nehézsége­ket azzal hárítjuk el, hogy az említett hú­zószervnek kézi működtető sz-ervvel ellá­tott vége a kerékpár kormányára van sze­relve oly helyzetben, hogy a jelzőkar kézi 25 átbillentése a kormányt fogó kezünkkel a kormány elengedése nélkül végezhető. Kerékpárok esetében különösen m>gy annak a veszélye, hogy a nagyobb sebesség­gel járó gépkocsik a kerékpározót hátulról 30 elütik. Ennek a veszélynek lehető csökken­tése céljából a találmány szerint az irány­jelző szerkezetnek a rugós jelzőkart tartal­mazó kerete a kerékpár hátsó keréktenge­lyémek végére van szlenelve. Ez lebetővlá 35 teszi, hogy aránylag csekély hosszúságú jel­zőkarok alkalmazása esetén is a kerékpárt követő kocsikról a jelzőkar szembetűnően láthatóvá váÜk. A találmányt további jellemzőivel a raj­zon látható foganatosítási példája kapcsán 40 magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti irány­jelző szerkezet távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrához, tartozó oldalnézet, a 3. ábra pedig az irányjelző szerkezet kerékpárhoz sze- 45 reiten homlokinézetében mutatja. Az —a— irányjelző kar —b— tengely­csapra van tetszőleges módon erősítve. A tengelycsapot előnyösen fémlemezből ké­szült —d— keret —d2, da— szárában ágyaz- 50 zuk és a jelzőkart az 1. ábrán látható, füg­gőleges nyugalmi helyzetében —f— húzó­rűgó tartja,[melynek ialső vége az— a— jiel­zőkar -^ai— agyrészen áthatoló —g— sas­szeghez, felső vége pedig az említett keret áthajlított —ds— nyúlványához van erősít­ve. A —d— keretben —<dr— nyílás van, mely oly méretű, hogy a kerékpár valame­lyik kerekének, kiváltképpen előnyösen, hátsó kerekének —A— tengelyvégére sze- 60 relhető. Ez a körülmény a találmány sze­rinti irányjelző készülék felszerelését rend­kívül megkönnyíti, mert ehhez csupán a kieréktengelynek a villán kívüli zárócsavar­jait kell leoldani és a —d— keretnek a 65 —di— nyílásnál fogva történt felillesztése után újból visszacsavarolni. Hogy az —a— jelzőkart a 2. ábra ered­ményvonallal megadott vízszintes helyze­tébe átbillenthessük, a jelzőkar —b— ten- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom