131747. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjelent 1943. évi június hó 16-án. MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131747. szám Vll/h. osztály. — P—10107. alapszám. Villamos kisüíőcső. N. V. Philips' Gloeílampeníabríeken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 194Í. évi július hó 31. — Németalföldi elsőbbsége: 1940. évi augusztus hó; 2. Ismeretes gőzkisüléses, kiváltképen higanygőzkisüléses villamos kisütőcsöveknéi a fal belső oldalára olyan lumineszkáló anyag rétegének felvitele, mely a kisülés 5 révén keltett sugárzás hatására luminesz -kál. Ennek célja, hogy az emittált fény szín klépi összetételét változtassuk és/vagy a kisütőcső fényhozamát növeljük. E kisütőcsövek használatánál az a jelenség mutat-10 kőzik, hogy a fényhozam a használat folyamán csökken. Ez a csökkenés az egyes lumineszkáló anyagoknál általában eltérő; bizonyos lumineszkáló an^a^ok a kisülés és fénygőz befolyásával szemben 15 ellenállóképesebbek, mint mások. Arra a kérdésre, hogy valamely lumineszkáló ré íeg más rétegnél ellenállóképesebb-e, egyszemű módon, kísérlet alapján adhatunk választ. E célból két egyforma kisütőcsö-20 vet állíthatunk elő, melyek közül az egyiket az öszohftsonlítandó lumineszkáló anyagok egyikének rétegével látjuk el, míg a másik lumineszkáló anyag rétegét a másik kisütőcsőben alkalmazzuk. A két csö-25 vet azután azonos áramerősséggel és azonos feltételek! között üzembe vesszük, és az egyes csövek fényhozamát az élettartam kezdetén, valamipt haitározott időtartam, pl. 1000 óra elteltével, mérjük. A fényho-30 zam csökkenését azután az eredeti fényhozam százalékában számítjuk ki. Ha ez a százalékos csökkenés az egyik luminesz káló rétegnél kisebb, mint a másiknál, ak kor az első lumineszkáló réteg a második-35 nál ellenállóképesebb. 40 45 50 Az összehasonlítást akként is végezhetjük, hogy a két lumineszkáló anyagot ugyanannak a kisütőcsőnek különböző falrészeire visszük fel; így pl. a cső egyik felét az egyik lumineszkáló anyaggal, a másik felét pedig aM; másik lumineszkáló anyaggal boríthatjuk, úgy, hogy a cső hosszirányában szomszédos lumineszkáló rétegek adódnak. Ekkor az egyik; csőfél fényhozamának százalékos csökkenését a másik csőfélével hasonlíthatjuk össze. A találmány oly fénygőzkisülésés, kiváltképen higanygőzkisüléses villamos kikisütőcső, melyben legalább két lumineszikáló anyagot alkalmazunk. A találmány szerint ezeket az anyagokat egymáson akként alkalmazzuk, hogy a nagyobb ellenállóképességű réteg a kisüléstől távolabb van, mint a kisebb ellenállóképességű réteg. Az utóbbi réteg tehát 55 a kisülés oldalán, az előbbi réteg pedig a fal teljes lumineszkáló bevonatának falfelőli oldalán van. Kitűnt, hogy a fényhozam százalékos csökkenése a felvitel e módjánál kisebb, mint az esetben, ha a nagyobb 60 ellenállóképességű lumineszkáló réteg vari a kisülési oldalon. A találmányt még részletesebben a rajzon vázlatosan ábrázolt foganatosítási példája kapcsán magyarázzuk meg. A feltüntetett 1 kisütőcső egyenes üvegc őből áll, melynek mindegyik végén egyegy 3 izzóelektródával ellátott 2 üvegtalp van. A kisütőcső nemesgázt, pl. 2 mm higanyoszlopnyomású argont és ezenfelül hi- 70 65
