131625. lajstromszámú szabadalom • Vasból való füst- vagy forrcsövek megerősítése réz tűzszekrény-falakhoz vagy hasonlókhoz

Megjelent 1943. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 13162S. szám. V/c. osztály. — Sch—6106. alapszám. Vasból való füst- vagy forrcsövek megerősítése réz tűzszekrény-falakhoz vagy hasonlókhoz. Schubert Viktor birodalmi vasúti művezető, Wien. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 24. Németországi elsőbbsége i^ 1940. november 11. 10 15 Vasból való füst- vagy forrcsöveknek vasból való tüzszekrény-faiakkal töiní­tően való összehegesztése már sikerült, azok a kísérletek azonban, melyek az ilyen hegesztett kötésnek vörösrézből álió tüzszekrény-falak esetén történő lé­tesítésére irányultak, nem vezettek ki­elégítő eredményre, mert a kötés nem bizonyult kellőképen tömítőnek A réz­falat a hegesztés megtámadta, ami által e fal ellenállóképessege csökkent, úgy­hogy üzemközben, az üzemben fellépő faitagulások és összehúzódások foiytán, tömitetlenségek és repedések keletkez­tek. A rézből való tűzszekrényfalak azon­ban tudvalevően sok szempontból eiő­nyösebbek a vasfalaknál, úgyhogy to­vábbra is nagy szükséglet áll fenn vas-2o ból való forr- vagy füstcsövek és rézből való tűzszekrény-falak közötti olyan . megerősítés iránt, amely minden tekin­tetben, különösen pedig a tömítettség te­kintetében, megfelel a kazánüzem kove-25 telményeinek^ A találmány ezt a feladatot oldja meg, mégpedig vasperselynek a tűz,szfökrény-iiai nyílásába, e íal ,és a forr- vagy füstöse} közé történő behelyezésével és szilárd kör. tésniek, célszerűen hegesztett kötésnek, a behelyezett persely és a cső közötti lé­tesítésével. Túl bővé vált faínyilások esetén már alkalmaztak ugyan betétper­selyeket a fal és cső közötti hézag ki-35 töltésére, de a csövet ebben az esetben 30 40 nem kötötték közvetlenül és szilárdan a behelyezett persellyel össze, hanem pe­remezéssel erősítették a tűzszekrényfal­hoz. A találmány ezzel szemben azon az elven alapszik, hogy a füst- vagy forr­csövet nem követlenül a fallal, hanem egy vasbóí való betétpersellyel kell szi­lárdan összekötni, minthogy ilyen eset­ben minden további nélkül lehetséges, hogy; hegesztés útján is teljesien tömör,; 45 minden üzemi igénybevételt kibiró kötést kapjunk és egyúttal iaz is lehetséges, hogy a rézfal és a vasból való hetétpersely kö­zött tartós összeköttetést létesítsünk. Ezt az utóbbemlített összeköttetést a, 50 találmány szerint a tűzszekrényfal és betétpersely közötti erős súrlódásos kap­csolattal létesíthetjük, előnyösen a betét­persely azon felületének érdesítése vagy érdesen való tartása útján, amely a tűz­szekrényfal furatába van sajtolva". Ezt pl, egyszerű módon olyan betétpersellyeí valósíthatjuk meg, amely különösen ér­des vagy érdesített csavarmenettel van a fal furatába becsavarva, úgyhogy e csavarmenet a felhengerléskor a rézfal­ba szorul, abba úgyszólván berágódik, és ezáltal tömített, üzemközben is tömí­tetten maradó összekötést hoz e fallal létre. Abból a célból, hogy víznek a betét­persely és tűzszekrényfal közötti beha­tolását biztosan megakadályozzuk és a repedésveszélyt elkerüljük, illetve lénye­gesen csökkentsük, a találmány egy cél-55 60 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom