131431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hernyóláncos járművek kormányzására

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. MAGYAE KIRÁLYI ^^SE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131431. szám XX/a/2. osztály, — S—18145. alapszám. Eljárás és berendezés hernyóláncos járművek kormányzására. Akcióvá Spolecnost, drive Skodovy Závody v Plzní cég, Prágában. A bejelentés napja: 1936. évi december hó 15. Hernyóláncos járműveket rendesen úgy kormányoznak, hogy a menetirány változtatása végett fékezik a belső, vagyis azt a hernyóláncot, amelyik körül a járműnek 5 el kell fordulnia, a külső hernyóláncot pedig hajtják, úgyhogy a jármű helyben fordul. Ez a menetirányváltoztató eljárás azonban nem előnyös, mert a jármű sebessége, a belső hernyólánc teljes lefékc-10 zése folytán, jelentékenyen alábbszáll, továbbá mert lejtőn való menetnél az is előfordul, hogy a rendesen méretezett fékek nem elég erősek e célra. A menetsebességbeli veszteségek elhárítása végett megkísé-15 rellék úgy változtatni a menetirányt, hogy egyszerűen csak kikapcsolták a belső hernyólánc hajtását úgy, hogy a járműnek — elméleti feltevések szerint — ívben Icellett volna eltérni e menetirányától. A gyakorlat , 20 szerint azonban ez a kormányzóeljárás sem vált be, mert a kikapcsolt hernyólánc a tehetetlenségi erők, valamint a jármű teljes tömegének hatására, gyakran nagyobb sebességet vett fel, mint a hajtott hernyólánc 25 (legalábbis ugyanakkora sebességgel futott, mint a hajtott) és így a jármű ellenkező irányban kezdett elfordulni, semmint eredetileg szándékoltuk, vagy esetleg megtartotta korábbi menetirányát. Ez a tüne-30 meny főként lejtőn való leereszkedéskor mutatkozott, ha az a forgatónyomaték, amely a jármű súlya folytán a hajtott hernyólánc körül támadt, a helyzettől megkövetelt irányhoz képest ellenkező értelem -35 ben hatott, úgyhogy szükségessé vált az illető hernyóláncmű irányítófékjét teljesen meghúznunk. Ezért fordult elő többnyire, hogy a fék nem volt elegendő, hogy a jármű helyes elforgatásához biztos és a fékboríték ártalma nélküli fékezőnyomatékot 40 fejtsen ki. Kellő erősségű fékek igen nagyméretűek lennének, ilyenek azonban hernyóláncos járműveken, szerkesztői szempontokból, nem rendezhetők el a hernyólánc vezetőkerekein. 45 A találmány új eljárás hernyóláncos járművek kormányzására, amely a hajtő hernyólánckerekek fékjeinek féknyomatékát hasznosítja, mégpedig olyképen, hogy, a belső hernyólánc hajtóművének kikapcsolá- 50 sakor, vagyis az egyszersmind ezen hajtómű kikapcsolását is ellátó irányítófékek kikapcsolásakor, ez a belső hernyólánc részlegesen fékeződik, oly mérvben, hogy ezen hernyólánc hajtóművének súrlódási ellen- 55 állásai, a fékezőnyomatékkal egyetemben, felülmúlják azt a nyomatékot, amelyet az irány változtatásakor a hernyólánc reakciója és a jármű saját súlya idéz elő a hajtott hernyólánc körül és amely a kikapcsolt 60 hernyóláncot adott esetben gyorsítani igyekszik, mire csupán akkor fékezzük le teljesen a fékezett 'hernyóláncot, ha erre szükség van. Emellett csak a kikapcsolt hernyóláncot tetszőlegesen működtethető 65 fékkel fékezzük, amelyek a hajtó hernyólánckerekekre hatnak, míg a teljes lefékezés a kikapcsolt hernyóláncmű (menetirányban) elülső hernyólánckerekének fékjével történik. Megjegyzendő, hogy az »irá- ?o