131414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilfonó anyagok előállítására

Megjelent 1943. évi március hó 1

6-án. MAGYAR KIRÁLYr^^S» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131414. szám. XIT/a/1. osztály. — N—3712. . alapszám. Eljárás textilfonóanyag előállítására. Nagel Mihály földbirtokos, Lontő, u. p. Ipolyszakállos (Bars-Hont vármegye). A bejelentés napja: 1942. évi március hó 26. A textilnyersanyagokban mutatkozó hiány miatt javaslatba hozott különféle pótlóanyagok általában csak silányabb textiláruk készítésére alkalmasak. Ezek a pótló-5 anyagok ugyanis majdnem kivétel nélkül a nedvességgel szemben rendkívül érzékenyek és megnedvesítve vagy a mosás során rövidesen tönkremennek vagy nem kívánatos módon zsugorodnak. További hát-10 rányuk, hogy előállításuk különleges eljárásokat és berendezéseket igényel. Ez nemcsak az úgynevezett műrostokra érvényes, hanem a legtöbb természetes rostra is, amilyenek pl. a kukoricaszárból, csalánból 15 vagy effélékből készített rostok. Hátránynak tekintendő az a körülmény is, hogy némelyik nyersanyagot a textiliparban való felhasználhatása céljából más, szintén értékes felhasználási területéről kéli elvonni. 20 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a magra termesztett fehér somkóró (Melilotus alba) szalmája fonóanyagként való felhasználásra kiválóan alkalmas, ha ezt a szalmát fás részeitől tetszőleges mó-25 don, — teljesen, vagy legalábbis gyakorlatilag —, megfosztjuk és az e fás részek eltávolításával kapott rostokat használjuk fel textilanyagként. A találmány azon a további felismerésen is alapul, hogy a fe-30 hér somkóró szalmája a fonóanyag előállítására semmiféle különleges feldolgozási módszereket vagy berendezéseket nem igényel, hanem a len és a kender feldolgozásával kapcsolatosan szokásos módszerek-35 kel és berendezésekkel fonóanyaggá dolgozható fel. így pl. a fás részektől való megfosztás történhetik a kender és a len feldolgozásánál szokásos áztatás révén előidézett korhasztás alkalmazásával, illetve más ilyen vegyi eljárásokkal, amit köve- 40 tőén a fás részek eltávolítását az ugyancsak a kender és a len feldolgozásánál szokásos mechanikai módszerek valamelyikével végezhetjük, így pl. töretéssel, gerebenezéssel, stb. Ez nagy -előnye a talál- 45 mány szerint felhasználandó kiindulási anyagnak, mert ennekfolytán a fehér somkóró feldolgozására a len és a kender feldolgozását végző, meglevő üzemek és ezek begyakorlott munkásai minden további 50 nélkül felhasználhatók. Igen nagy előnye a találmány szerint felhasználandó kiindulási anyagnak, hogy a fás részektől való megfosztáshoz nem kell feltétlenül előkészítő műveletként áztatást vagy egyéb 55 vegyi módszereket alkalmazni, mert a fás részektől való megfosztás sikerül, ha azt csakis száraz úton, tehát mechanikailag végezzük. Ez a körülmény az előállítást lényegesen egyszerűsíti és olesóbbítja. A 60 len és a kender, amennyiben azokat magra termesztjük, nem vethető alá cséplésnek, különösen azért nem, mert a cséplési művelet során a kender és a len rostjai széttöredeznek és minőségük erősen csök- 65 ken. Ezzel sezmben a fehér somkóró nagy előnye, hogy magját csépléssel is eltávolíthatjuk, mert a fehér somkóró szalmája a cséplőgépen való átjáratásával nem szenved ilyen nagyarányú értékcsökkenést a 70