131401. lajstromszámú szabadalom • Keréktengelynek a járműkeretben való rúgós megerősítése, különösen szállító járműveknél

Megjeleni 1943. évi március hó 16-án. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131401. szám. V/e/l. (XX a.) osztály. — L—-8545. alapszám. Keréktengelynek a járműkercthez való rugós megerősítése, különösen szállító járműveknél. Heinrich Lanz Aktiengesellschaft cég, Mannheim (Németország). A bejeh'ntés napja: 1941. évi október hó 24. Xémptországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 24. A találmány kerék tengelynek a jármű-' kerethez való rugós megerősítése, különösen szállító járműveknél. A járművek váza tudvalevőleg a kocsi keréktengelyéhez ké-5 pest rugózott avégett, hogy a közlekedése felyaman előálló lökések és rázkódások csökkenjenek és a jármű nagyobb sebességekre is használható legyen. E rugózásnak legelterjedtebb módjai az elliptikus 10 leniezrúgózás, tekercsrúgózás, az elcsavarodőrudas (torziós) rugózás és a gumirugózás. Mindem" e rúgófajták bizonyos szempontból hátrányosak, legfőbb hátrányuk az, hogy csak függőleges lökéseket 15 fognak fel, míg a haladás irányában fellépő és ehhez haránlirányú lökéseket nem csillapítják. A találmány célja, hogy az ismert rugók hibáil megszüntesse. A találmány szerint 20 a rugókat spirálvonalalaküra hajlított több egymásra rétegezett rúgólemezből készült lemezrúgóból alakítjuk ki. Ilymódön a tekercsrugók több vagy kevesebb fúgólemez használata cselén aránylag kis térszükség-25 let mellett a mindenkor megkívánt rúgólerheléseknek megfelelően választhatók és a rúgóutak a mindenkori terheléssel összahngba hozhatók. A tekercsrugók az ismeri rúgófajlákkal ellentétben minden irá-30 nyű lökést, így a menetirányra harántiráuyú lökéseket is felfogni és csillapítani képesek. Avégett, hogy a tekercsrugók minden helyén egyenlő rúgóhatást érjünk el, minden tekercsrúgónak a rú~ 35 gólemezei különböző hosszúságúak: és úgy vannak egymásra rétegezve, hogy a tekercsrugók a végeik felé csökkenő keresztmetszetűek lesznek. A tekercsrugók továbbá úgy is elrendezhetők, hogy a keréktengely köré vannak csavarva és belső 40 végük a kerék tengelyével, külső végük pedig a járműkerettel van összekötve. A tekercsrugók közvetlenül a keréktengelyek és a járrnükeret támaszai között rendezhe-» tők el. Előnyös az a kialakítás, melynél 45 a tekercsrugók belső végei a keréktengely köré vannak csavarva. A tekercsrugók azonban lehetnek a keréktengellyel koncentrikusan elhelyezett és a jármű keretének támaszaival szilárdan összekötött tok- 50 ban elrendezve, amely zártan, vagypedig mint alul nyitott csésze alakjában lehet kialakítva. A találmány szerint továbbá a rúgok egyik vége, éspedig célszerűen csap révén egy-egy hasítékszerű vezetékben le- 55 het vezetve, amely a keréktengelyekkel szilárdan összekötött emelőkarban van elrendezve. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a rugók a járműnek hirtelen lefékezésénél azt a túlerős igénybevételektől megóv- 60 ják. Ellentétes forgó és csavaró igénybevételeket a tekercsrugók és a keréktengelyek között a hasítékos vezetékek révén fogjuk fel, amikoris a keréktengelyek elcsavarodása meg van akadályozva, míg ellenben 65 a rugózás lehetőségé mindig megmarad. A * hasítékos vezetékek helyett más megoldások is lehetségesek arra, hogy a keréktengelyeknek a rugókkal szembeni elfordulását megakadályozzuk. 70