131390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. -MAGTAB KlßiLYr^^Öj SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181390. szám. IV/e. (X/j.) osztály. — K—15877. alapszám. Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására. Klinger Zoltán magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 29. A találmány eljárás szemes terményből, különösen kölesből készült őrlemény elő­állítására és alkalmazására. Kölest ezide­ig a pékiparban úgy alkalmaztak, hogy 5 köleskásából pépet főztek és ezt a pépet gabonalisztből készült tésztával keverve, megsütötték. Más eljárás szerint köleslisz­tet, melyet hántolt, vagy hántolatlan kö­les megőrlése és a héjrészektől való meg­ío tisztítása útján állítottak elő, hő és víz, pl. gőz hatásának tettek ki, majd a kapott pé­pes terméket úgy szárították meg, hogy a viz eltávozása után részben vagy egész­ben elcsirizesedett, számtalan mikroszkó-15 pikus buborékkal telt termék képződjék. Ez a feltárt termék sokkal nagyobb szá­zaiákban keverhető a búzaliszthez, mint a köleskásából főzött pép és így közgaz­dasági szempontból előnyösebb. 2o A találmány azon a felismerésen ala­pul, hogy köleskásából nemcsak megőrölt alakban készíthető a fentemlített feltárt termék, hanem úgy is, hogy hantolt kö­lesből ismert módon, pl. vízzel, gőzzel, 25 tejjel, tejtermékkel vagy más e célra al­kalmas anyaggal, esetleg nyomás alkalma­zása mellett pépet főzünk és ezt a pépet a víz forráspontjánál magasabb hőmérsékle­ten hőhatásnak tesszük ki, ami által szám-30 talán mikroszkopikus buborékkal telt, fel­tárt, száraz termék keletkezik. A megszárí­tott anyagot megőröljük. A találmány értelmében továbbá hán­tolatlan kölesből is kiindulhatunk. Hánto-35 latlan köles ezideig ismert feldolgozása azért volt hátrányos, mert a lisztté őrölt termékből az apró héjrészek nem különít­hetők el tökéletesen, különösen vö­rös köles esetén, úgyhogy a héj­részek élénk színüknél fogva nem- 40 esak sötétítik a lisztet, hanem abban már egészen kis mennyiségben is meglát­szanak. Aprószemű köles lisztté őrlése nem is gazdaságos, mert pl. 2 mm-nél kisebb szemnagyságú terményből egyáltalán nem, 45 vagy csak nagyon rossz termelési hányad­dal állítható elő a kívánt termék. A találmány értelmében közvetlenül hán­tolatlan, bármilyen héjszínű kölesből is kiindulhatunk, és tökéletesen tiszta, héj- 50 mentes, feltárt terméket állíthatunk elő a köles előzetes hántolása vagy lisztté őr­lése, valamint az ezzel kapcsolatos tisz­títás nélkül is. A találmány szerinti eljárás lényege az, 55 hogy a tisztított, portól és idegen magvak­tól megszabadított kölest megfelelő őrlő­berendezéssel durván megőröljük, előnyö­sen csak annyira roppantjuk meg, hogy minden szem felrepedjen, de héja nagy 60 darabókban maradjon. Az így előállított durva darát pl. vízzel, gőzzel, tejjel, tejter­mékkel, vagy egyéb e célra alkal­mas anyaggal, esetleg megnövelt nyomás alatt péppé főzzük, míg a keményítő- 65 tartalmú, szemcsék teljesen megpuhulnak, azonban a csírák és a héjrészek még ke­mények maradnak. A kapott pépet azután megfelelő lyuknagyságú áttörőgépen (pasz­szirozógépen) áttörjük és az áttört pé- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom