131386. lajstromszámú szabadalom • Csiszolószerkezet síkcsiszológépekhez

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131386. szám. XH/f. osztály. — K—15545. alapszám. Csiszolószerkezet síkcsiszológépekhez. Külpmann Fritz mérnök, Bonn (Rajna mellett) A bejelentés napja: 1941. évi július hó 7. Az ismeretes síkcsiszológépekhez szeg­mensalakú csiszolótesteket használnak, me­lyeket megfelelő alakítású felfogókarimába illesztenek. A csiszológépek nagyságához 5 és fajtájához, továbbá az azokhoz tartozó felfogókarimákhoz igazodóan jelenleg kb. száz különböző alakú és méretű esiszoló­szegmenst szoktak használni. Ez az előállí­tást nagyon megdrágítja, mégpedig a kü-10 lönböző alakok raktárontartása és beszer­zése miatt, továbbá azért is, mert a sok­féle alak és méret áttekinthetetlen. Ehhez járul, hogy a fogyasztóknak'is nagy szám­ban kell, különféle csiszológépeikhez iga-15 zodóan, különböző alakú és méretű szeg­menseket készenlétben tartamok. Ezek - a nem kívánatos viszonyok számos tévedést és egyéb bajt eredményeznek. Az előbbiekben jelzett hátrányok elhá-20 ritására a találmány szerint a csiszolótes­teket az eddig szegmensalak elhagyásával egységesen alakítjuk ki akként, hogy azo­kat, megfelelő felfogószerkezet alkalmazá­sával, minden síkcsiszológéphez használ-25 hatjuk. A szerkezet nagysága, azaz felfogó­átmérője szerint pl. 12, 15, 20, 36 vagy ennél is több azonos alakú és nagyságú csiszolótestet építhetünk be. így tehát most már a csiszolótestekből csupán egy ala-30 kot és méretet kell raktáron tartanunk. A találmány szerinti, síkcsiszológépekhez való csiszolószerkezetet az jellemzi, hogy a csiszolótestek keresztmetszeti alakja a csiszolás síkjában a derékszögű négyszög-35 tői eltérő alakú négyszög, — esetleg le­kerekített sarkokkal —, és e csiszolótestek körben akként vannak egymásmellé he­lyezve, hogy a csiszolótestek által alkotott koszorúban két-két szomszédos csiszoló­test egymásra néző oldalai között adódó 40 forgácshézagnak a központ felé képzelt folytatása a csiszolótestek közös forgási tengelyvonalán teljen egészében kívül esik. Aj találmány további előnye, hogy a sa­játos elrendezésű forgácshézag csiszolás 45 közben az egyik csiszolótestről a szomszé­dosba folytonos átmenetet és átvezetést biztosít. A csiszolótestek eddigi szegmens­alakja esetében ilyen átvezetést egyik ki­vitelnél sem kapunk, mert mindegyik szeg- 50 mens a belső átmérő felé a legközelebbi szegmenstől mindinkább elkülönül. Ennél­fogva átvezetés egyáltalában nem létesül, ez pedig jelentékeny mérvben eredményezi a törés veszélyét. A csiszolótesteket a találmány szerint a a felfogószerkezetben menetes, belső kúp feszíti és tartja helyzetükben fogva. Ezt a kúpot a szerkezetbe a menettel közpon­tosán ágyazzuk és a kúp a menet meg­húzásakor megfelelően ágyazott prizmákat szorít a csiszolótestekhez. Ezzel valameny­nyi testet egyidejűleg rögzíthetjük, illetve oldhatjuk. Ez szintén fontos előny a szeg­mensek eddigi rögzítési módjához képest, 65 ami egyes csavarokkal feszítendő ékek se­gélyével történt és a befogáshoz jelenté­keny időt igényelt. A rajzon ä találmány foganatosítási pél­dájának vázlata látható. 70 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom