131308. lajstromszámú szabadalom • Hevederszorító, gördülő redőnyökhöz

Megjelent 1943. évi március hó 1-én. 1ÍAGYAR KIRÁLYI SZABIDALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131308. szám VlII/f. osztály. — S—18708. alapszám'. Hevederszorító, gördülő redőnyökhöz. Stuhl Gábor redőnygyártó, Kispest. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 9. A találmány olyan hevederszorító gördülő faredőnyökhöz, melynek nincs gördülő hengere. A találmány célja volt ugyanis olyan hevedersz-orítót szerReszI-5 t'eni, melynél a nehezen kezelhető, gördülő hengerre nincs szükség. Az ismert hevederszorítóknál a faredőny le- vagy felhúzásánál t. i. kézzel kell a szorító csúszó forgó orsóját meglazítani vagy 10 szorítani és ez a csúszó-forgó mozgás okozta súrlódás idő előtt elkoptatja a huzóhevedert. A találmány szerint a heveder szorítását excenterszerűen elforgó, súllyal tér-15 helt testtel végezzük, melynek forgástengelye tehát a pl. hengeralakú test körkeresztmetszetének központján kívül van. Az ilyen szorító révén a heveder leszorítását vagy lazítását az elforgótest egy-20 szerű átbillentésével hajhatjuk végre. A találmány egyik példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajz ábrázolja, ahol az 1. ábra • a hevedreszorítót oldalnézetben, a 25 2. ábra hsoszmetszetben, a 3. ábra elölnézetben és végül a 4. ábra a billenő súlyt részbeni hossz-és keresztmetszetben szemlélteti. Az —1— alaptest kiemelkedő —la— 30 oldalfalaiban a —3— tengely, pl. csapszeg van ágyazva, mely körül a —4— szorítótest elfordulhat. A szorítótest elfordítását —2— fogó végzi, mely célszerűen billenő súlyként van kialakítva. A 35 rajzon látható még az —5— huzóheveder. Az —1— alaptesten levő —-6— lyukak révén a készülék csavarral erősíthető fel. A —3— tengely a —4— szoritótest —7— furatába illeszkedik (4. ábra). A szorítótest, célszerűen, hengeralakú 49 és a —3— tengely befogadására való —7— furata a henger középvonalán illetve tengelyén kívül, előnyösen palástjához közel esik. Ilymódon a szorítótest exeenterszerűen tud elfordulni úgy, hogy egyik 45 szélső helyzetében az —1— alaptesthez egészen közel (3. ábra), míg másik szélső helyzetében az alaptesttől távolabbra kerül (4. ábra). így billentéssel szabályozható a távolság illetve hézag a —4— szo- 50 rítótest és az —1— alaptest között, minek folytán az —5— huzóheveder leszorítható illetve lazítható lesz. Előnyös a —4— szorítótestet felületén, legalább részben, érdesen vagy recézetten kialakítani a heve- *5 der jobb megszorítása illetve rögzíthetősége végett. Ha az —5— huzóhevedert felfelé húzzuk, akkor —4— szorítótestet elfordítja és ekkor a —2— súllyal terhelt szo- 60 rítótest a hevedert szorosan megfogja. Ellenben, ha az —5— huzóhevedert lefelé húzzuk, akkor a súllyal terhelt szorítótest ellenkező irányban billen el és a heveder meglazul. 65 A gördülő redőny leeresztésénél csak a billenő súlyként kialakított —2— fogót kell kissé megemelni, mire a —4— szorítótest palástja az —5— huzóheveder tői eltávolodik és erre a redőnyt könnyen le- 7o