131218. lajstromszámú szabadalom • Sávnyujtós rövidhullámú vevő
Megjelent 1943. évi február hó 15-é n. MAGYAR KIRÁLYI SZABABALU BIRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 131218. szám. Vll/j. osztály. — T—6810. alapszám. Sávnyujtós rövidhullámú vevő. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. h. EL, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 21. Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 27. _ Ismeretes, hogy vevőkészülékek hangolóskáláján a rövidhullámú vételhez ugyanazt a forgó kondenzátort, rendszerint körülbelül 500 pF kapacitású kondenzátort 5 alkalmaznak, mint a közepes és a hosszúhullámú adók vételéhez. Ezért a rövidhullámú skálán az adók helyen te szorosan egymás mellett feküsznek. E jelenség oka abban van, hogy a kapacitás ' egy bizo-10 nyos változtatásnak nem meghatározott abszolút frekvenciaváltozás, hanem százalékos frekvenciaváltozás felel meg. Ezért a hangolás könnyebbé tétele végett oda törekszenek, hogy a rövidhullámú adók-15 hoz tartozó skálán az egyes adókhoz tartozó jelzéseket a lehetőség szerint széthúzzák. A rövidhullámú adóállomások a mai beosztás mellett a következő hullámhosszakon dolgoznak: 13, 16, 20, 25, 30 20 és 50 m és ezeken a helyeken egyenként körülbelül 4% szélességű keskeny sávot foglalnak el. A hangolás megkönnyítése végett a közép- és hosszúhullámú vételhez alkalma-25 zott forgatható kondenzátor tengelyén járulékosan kis variációs viszonyú rövidhullámú forgó kondenzátort rendeznek el, melynek kezdeti és végső kapacitása közötti viszony kicsiny és rövidhullámú ál-30 lomások vételekor a közép- és hosszúhullámú állomások vételéhez használt forgatható kondenzátor helyett e járulékosan alkalmazott rövidhullámú forgatható kondenzátort alkalmazzák. Ez a megoldás meg-35 lehetősen költséges, különösen akkor, ha két hangoló körre, tehát szuperponálással dolgozó vevőben oszcillálorkörre és előkörre van szükség. Ezenkívül az a hátránya is van, hogy könnyen jelentkezik akkusztikus visszacsatolás, mert a forgó kon- 40 denzátorok lemezeinek a hanghullám okozta már kis mértékű elmozdulásai is a rövidhullámú körzetben jelentős frekvenciaváltozást okoznak. Forgókondenzátorral való hangolás esetén további hátrány, hogy 45 a rezgő kör önfrekvenciájának a hőmérséklettől való függősége nehezen egyenlíthető ki. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a rövidhullámú körzetben való hangolás- 50 hoz merülőmagos oly variométert alkalmaznak, amely rövidhullámú, nem változtatható induktivitású tekerccsel sorosan van kapcsolva. E sorosan kapcsolt elemekkel párhuzamosan nem változtatható ka- 55 pacitású kondenzátort rendeznek el, melyet vagy a forgatható főkondenzátor helyébe kapcsolnak, vagy amelyet a pihenő helyzetekkel ellátott forgatható főkondenzátor alkot. Ennél a megoldásnál a kö- ^0 vetkező nehézségek jelentkeznek: Hogy a variométertekercsnek legalább néhány menete legyen és ennek dacára a tekercs a finom beállítás végett az egész rövidhullámú tekercsnek csak tört részét tegye 65 ki, a nem változtatható induktivitású rövidhullámú tekercsnek aránylag nagynak kell lennie. Ezért a rezgőkör kapacitását megfelelően kicsinyre kell méretezni, ami azonban a hőmérsékleti függőség kiegyen- 70
