131200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csomóponti lemezek előállítására
Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131200. szám. VIII/c. osztály. - M—12186. alapszám. Eljárás csomóponti lemezek előállítására. Meitzer Paul mérnök, Darmstadt. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 22. 10 15 A találmány eljárás csomóponti lemezek előállítására, mely különösen fából készült, oly rácsos tartók felépítésénél alkalmiazhntó előnyösen^ amelyeknél az egyes rudak összekötósi helyén ,a rudak h'asi'l okaiba tolt, fémes, például vasból készült csomóponti lemezek vannak. Az eddig ismert eljárásnál ezeket a lemezeket a rudakkal csapok közvetítésével kölik össze, amelyeket szorosan a rudak' furataiba illesztenek, míg a csapoknak a csomóponti lemezek furataiban körülbelül 0,1 mm méretű játékuk van. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az ilyen kötési helyen alkalmazott, valamennyi csap a teher átvitelében a lehetőség szerint egyenletesen vegyen részt. Ez az eredmény azonban csak akkor biztosítható, ha az egymással összetartozó furatok a rudakban és a lemezek-20 ben pontosan kaoxiálisak. Az ilyen kölcsönös elhelyezkedés viszont nehezen érhető el, mert fából készült rudaknak ehhez túlságosan nagy méreteik vannak. Fúrásnál ugyanis a fúró nem vezelhejtő pon-25 tosan az előírásos mértani tengely mentén, a furatok tehát rézsútosan helyezkednek el és az előírt helyzetből való eltérésük annál nagyobb, minél nagyobb a rúd falvastagsága. 30 Vasszerkezeiek készítésénél sablonokkal dolgoznak és a szerkezeti rajzból kiindulva, a furatok közepeit a rudakon egyszerűen kimérik, a csomóponti lemezek kifúrásához azonban természetes nagyságú 35 sablonokat alkalmaznak. A furaLoknak a csomóponti lemezen valói helyeit e sablonok segítségével jelölik ki. Ennél az eljárásnál sem kerülhetők cl a pontatlanságok, amelyek a méretek átvitelekor keletkezhetnek, amelyekei azonban itt is főként a fúrónak az előírásos irányból való kitérése okozza. Dacára a vasszerkezeteknél használatos, kicsiny falvastagságnak, a vasból készült rácstartók nádjaiban alkalmazott furatok is sok esetben. több milliméleres pontatlanságot mulatnak. Ha ezt az eljárást faszerkezetek készítésénél alkalmaznék, úgy még sokkal nagyobb pontatlanságokkal kellene számolnunk, mert a farudak vastagsága a vasrudak vastagságát sokszorosan meghaladja. Ez az eljárás tehát faszerkezeteknél nem alkalmazható. Kézenfekvő megoldásnak látszik oly eljárás, melynél a rudakat és a csomóponti lemezeket, a teljes pontosság biztosítása végeil, együttesen fúrjuk ki. Ez az eljárás azonban nem alkalmazható, mert együttes kifúrás esetén az % egymásra következő anyagok technológiai sajátságai között lényeges különbségek vannak. így például íafúróval nem lehet vasból készült csomóponti lemezt átfúrni. Másrészt a fa fúrásához sem használhatók vasfúrók, mert ez esetben a vaslemezekbői készült furatokat utólag még kö- 65 rülbelül 0,5 mm-rel bővíteni kellene. A találmány célja a fenti nehézségek kiküszöbölése. A találmány értelmében a furatokat az egymással összekötendő alkatrészekben, azok egymással összeillesz-40 45 50 55 60 70
