131195. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vegyi folyamatoknak gázban vagy folyadékban való foganatosítására

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131195. szám. IV/i. osztály. — L—8617. alapszám. Berendezés vegyi folyamatodnak gázban vagy folyadékban vale foganalosílúsára. Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 31. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 2. Ismeretes, hogy gázokban, gázkeverékek^ ben vagy folyadékokban reakciókat villa­mos ívfény behatásával foganatosítottak. Példaképen a levegőből előállított nitrogén-5 oxid képződését említjük. Az ívfény itt részben a magas hőfoka, részben pedig az atomok erős ionizálása következtében ve­gyületet létesít. Ismeretes továbbá, hogy effajta ívfényt váltóárammal létesítenek, 10 amikor is kitűnt, hogy egyes esetekben a kitermelés^ vagyis a kilovaltóránként elő­állított vegyitermékek mennyisége a hasz­nálatos váltóáram növekvő frekvenciájá­val emelkedik. Ezért ily esetekben előnyösen 15 nagyfrekvenciával égő ívfényt használnak. Az ismeretes berendezés elvi vázlatát az 1. ábra mulatja. A nagyfrekvenciájú —F— ívfény —G— edény belsejében elrendezett —E— és —E'— elektródák, pl. fém elek trö-20 dák között ég, mely ívfényen a reakciós keverék áramlik át. Ha effajta berendezést a fenti értelemben ilyen nagyfrekvenciájú árammal kívánunk üzemben tartani, bizonyos villamos nehéz-25 ségek lépnek fel. Először az elektródák bi­bizonyos mérvű leégésével kell számolni, mely az ív hosszának állandósítására szük­séges bonyolult szabályozó berendezés al­kalmazását teszi szükségessé, vagy ennek 30 híján az ívfénykisülés villamos értékeinek gyorsabban vagy lassabban beálló változá­sát eredményezi.Ez azonban rendkívül zava­ró, mert pl, aynagyfrekvenciájú csővel dolgo­zó adóval csatolt ívfénykörnek általában re-35 zonanciara kell hangolva lennie, hogy a szükséges teljesítményt felvegye.;Azijvhossz megváltozásával azonban a rezonanciára való hangollság veszendőbe megy és ez­által a kisülés megszakadásának veszélye áll be. Az állandó ívhosszú berendezésnél 40 fennáll továbbá az a veszély, hogy az ív­fény a tápláló generátorban beálló feszült­ségcsqkkenés következtében szintén meg­szakad. A találmány célja az, hogy legnagyobb 45 frekvenciájú váltóáram használatánál két elektróda közölt égő ívíénykisűlésnek ed­dig ismeretes hátrányait kiküszöböljük, azonkívül, hogy különösen egyszerű szer­kezeli megoldású berendezést alkalmaz- 50 zunk Abból a megfigyelésből indultunk ki, hogy 20 MHz és efölötti nagyságrendű frekvenciájú váltóáramnál sikerül a vil­lamos ívfényt egysarkosan, mint nyugod- 55 tan égő lángot egyetlenegy elektródából égetni. Az ívfény árama eközben mint el­tolási áram a környezet, illetve a föld felé kapacitiven zárul. A 2. ábra az elvi kapcsolást mutatja. 60 Nagyfrekvenciájú, általában csöves —S— adó —K, K'— csatolóberendezésen át sze­kunderkörrel van csatplva, melynek egyik vége földelt, másik vége pedig célszerűen változtatható hangolóberendezésen (a pél- 65 dában — L— önindukción) át az —E— ívfényelektródával van összekötve. Elegen­dő feszülség esetén az elektródából az ott uralkodó nagy mezőerősség következtében' szabadó négő — F— ívfény lép ki, mely-70

Next

/
Oldalképek
Tartalom