131117. lajstromszámú szabadalom • Kondenzedény

Megjelent 1943. évii letorüár h6 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131117. szám. V/ct/1. (V/i.) osztály. — K—15393. alapszám. Kondenzedény. Klein, Schanzlin & Becker Akt.-Ges. cég, Frankenthal (Saarpfalz, Németország). A bejelentés napja: 1941. évi febrnár hó 20. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 14. Tolattyús zárral, úszóvezérléssel és eme­lőáttétellel ellátott kondenzedények (gőz­víz levezetők) már a legkülönfélébb kivi­telekben ismeretesek'. Ellentétben a szelep-5 záras kondenzedényekkel, amelyeknél az úszó, illetve zárótest löketét a záróhely­zetben kényszerűen az határolja, hogy a szeleptest felfekszik a szelepülésre, a to­lattyús kondenzedényeknél ezt a lökésha-10 tárolást külön eszköz segítségével kell meg­valósítani úgy, hogy a tolattyú lökete pon­tosan záróhelyzetében legyen határolva. Valamennyi ismert tolattyús kondanz­tdénynél ezért az átviteli rudazat vala-15 melyik részén egy a löketet határoló ütkö­ző, az edény valamely nem mozgatható részén pedig megfelelő ellenütköző van. Ezek az ütközők általában olyan elren­dezésűek, hogy nincsenek gépi úton az 20 összeszerelésre készen megmunkálva. Az ütközőket az összeszereléskor vagy kézzel munkálják a kellő méretre, víagypedig leg­alább egyik ütközőnél beállítható csavart rendeznek el, amelyet csavaranya tart kellő 25 helyzetében. Mind a kézzel való illesztés, mindpedig az állítőcsavar készítése, felszerelése es be­állítása aránylag sok munkaidőt vesz igény­be, tehát megdrágítja a kondenzedényt. A 30 tömítő zárás mindkét megoldás esetében a kézi munkás pontos munkájától függ, amiért a kérdéses munkára általában ta­nult lakatost, tehát viszonylag drága mun­kaerőt kell alkalmazni. Az illesztés, illetve elvég-35 beállítás munkájának kifogástalan zését ennek ellenére sem biztosítja semmi Az állítócsavaros kivitelnél ehhez még az is járul, hogy az állítőcsavar üzem közben elállítódhat, ami a kondenzedény tömítő zárását veszélyezteti. 40 Az ismert kondanzedényeknek ezeket a hátrányait a találmány szerint úgy kü­szöböljük ki, hogy a tolattyú löketének -a záróhelyzetben való határolására a to­lattyú csatlakozási pontjához képest gépi 45 úton pontos méretre megmunkálható, az úszó és a tolattyú közötti átvivőrudazaton, illetve magán a tolattyún levő felületet alkalmazunk, amely egy az ülésen levő nyíláshoz képest pontos méretre megmun- 50 kálható ellenfelületre támaszkodik, mely viszont közvetlenül a tolattyúülésen, illet­ve valamely ezzel eltolódásmentesen ösz­szekötött szerkezeti részen van elrendezve. Abból a célból, hogy az ütközőfelületek 55 kialakítását és a tolattyútükör átbocsátó­nyíl ásálól való pontos, mérettartó távolság elérését megkönnyítsük, előnyös, ha a to­lattyú löketét határoló felületeket merő­legesen vagy közel merőlegesen helyezzük 60 el a tolattyú mozgásirányára. Előnyös lehet továbbá, ha az úszó, il­letve tolattyú löketének a nyitóhelyzetben való határblására is alkalmazunk hasonló felületpárt. 65 Abból a célból, hogy a tolattyútükörnek a tolattyiitükör átbocsátónyílásához képesti gépi úton megszabott záró-, illetve nyitó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom