131117. lajstromszámú szabadalom • Kondenzedény

Megjelent 1943. évii letorüár h6 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131117. szám. V/ct/1. (V/i.) osztály. — K—15393. alapszám. Kondenzedény. Klein, Schanzlin & Becker Akt.-Ges. cég, Frankenthal (Saarpfalz, Németország). A bejelentés napja: 1941. évi febrnár hó 20. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 14. Tolattyús zárral, úszóvezérléssel és emelőáttétellel ellátott kondenzedények (gőzvíz levezetők) már a legkülönfélébb kivitelekben ismeretesek'. Ellentétben a szelep-5 záras kondenzedényekkel, amelyeknél az úszó, illetve zárótest löketét a záróhelyzetben kényszerűen az határolja, hogy a szeleptest felfekszik a szelepülésre, a tolattyús kondenzedényeknél ezt a lökésha-10 tárolást külön eszköz segítségével kell megvalósítani úgy, hogy a tolattyú lökete pontosan záróhelyzetében legyen határolva. Valamennyi ismert tolattyús kondanztdénynél ezért az átviteli rudazat vala-15 melyik részén egy a löketet határoló ütköző, az edény valamely nem mozgatható részén pedig megfelelő ellenütköző van. Ezek az ütközők általában olyan elrendezésűek, hogy nincsenek gépi úton az 20 összeszerelésre készen megmunkálva. Az ütközőket az összeszereléskor vagy kézzel munkálják a kellő méretre, víagypedig legalább egyik ütközőnél beállítható csavart rendeznek el, amelyet csavaranya tart kellő 25 helyzetében. Mind a kézzel való illesztés, mindpedig az állítőcsavar készítése, felszerelése es beállítása aránylag sok munkaidőt vesz igénybe, tehát megdrágítja a kondenzedényt. A 30 tömítő zárás mindkét megoldás esetében a kézi munkás pontos munkájától függ, amiért a kérdéses munkára általában tanult lakatost, tehát viszonylag drága munkaerőt kell alkalmazni. Az illesztés, illetve elvég-35 beállítás munkájának kifogástalan zését ennek ellenére sem biztosítja semmi Az állítócsavaros kivitelnél ehhez még az is járul, hogy az állítőcsavar üzem közben elállítódhat, ami a kondenzedény tömítő zárását veszélyezteti. 40 Az ismert kondanzedényeknek ezeket a hátrányait a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy a tolattyú löketének -a záróhelyzetben való határolására a tolattyú csatlakozási pontjához képest gépi 45 úton pontos méretre megmunkálható, az úszó és a tolattyú közötti átvivőrudazaton, illetve magán a tolattyún levő felületet alkalmazunk, amely egy az ülésen levő nyíláshoz képest pontos méretre megmun- 50 kálható ellenfelületre támaszkodik, mely viszont közvetlenül a tolattyúülésen, illetve valamely ezzel eltolódásmentesen öszszekötött szerkezeti részen van elrendezve. Abból a célból, hogy az ütközőfelületek 55 kialakítását és a tolattyútükör átbocsátónyíl ásálól való pontos, mérettartó távolság elérését megkönnyítsük, előnyös, ha a tolattyú löketét határoló felületeket merőlegesen vagy közel merőlegesen helyezzük 60 el a tolattyú mozgásirányára. Előnyös lehet továbbá, ha az úszó, illetve tolattyú löketének a nyitóhelyzetben való határblására is alkalmazunk hasonló felületpárt. 65 Abból a célból, hogy a tolattyútükörnek a tolattyiitükör átbocsátónyílásához képesti gépi úton megszabott záró-, illetve nyitó-