131104. lajstromszámú szabadalom • Felfüggesztő szerkezet nagyfeszültségű szabadvezetékekhez

Megjelent 1943. évi február hé l4n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 131104. szám. . VH/ig. osztály. — B—15«ÖS. alapszám. Felfüggesztő szerkezet nagyfeszültségű szabadvezetékekhez. Brown, Bo veri & Cie. Aktiengesellschaft, Mannheim. A bejelentés napja: 1941. évi február hó 12. Nagyfeszültségű villamos szabadvezeték kek felfüggesztésénél árbocokon ill. ezek haránttartóin, figyelemmel kell lenni arra, hogy a szigetelőláncon, ill. hosszúrúdnszi-5 getelőn megerősített kötél a vezetékirányra merőleges irányban (pl. a szél behatása következtében) lengéseket végez. Ennek az lehet a következménye, hogy feszültség alatti részek, pl. a szigetelők végein levő 10 védőgyűrűk túlközel kerülnek a haránttartó vasrészeihez. Emiatt javasolták már egymáshoz szög alatt álló fémpánttávolságtartók alkalmazását, amelyek felső végükkel csuklósan vannak a haránttartókra 15 erősítve, alsó végüknél pedig úgy vannak egybefogva, hogy itt a szigetelőlánc rájuk szerelhető. Ez a berendezés azonban még nem; akadályozza meg, hogy ia szigetelőlánc maga a vezletékirányra merőlegesen 20 lengjen és így az árboc fémrészleihez túlközel kerülhessen. Javasolták tehát továbbá maguknak a kötél szigetelt felfüggesztésére való hosszúrúd-szjgelelőknek távolságtartók gyanánt való kiképzését. Két 25 hosszúrúd^szigetelőt lielső végükön egymástól bizonyos távolságra csuklósan erősítenek a haránttartóra; feszültség alatti alsó: végeiket pedig úgy fogják egybe, hogy itt a voltaképeni vezetékkötél kötélszorító 30 révén, csuklósan esatlakoztathátói legyen. Ilyen elrendezés mellett a távolságtartó (maga csak a vezeték hosszia irányában lenghet; erre merőleges irányban csak a kötél himbálózhat, á csuklós felfüggesztés következtében. Ez a mozgás mégis akkora 35 lehet, hogy a távolságtartónak hosszúrúdszigetelői hajlításra vétetnek igénybe, ami arra való tekintettel, hogy a hosszúrúdszigetelő anyagának .(legtöbbnyire poroelának) hajlítási szilárdsága csekély, nem 40 kívánatos. A találmány szeriint a nagyfeszültségű szabadvezetékek felfüggesztő szerkezetét úgy javítjuk meg, hogy távolságtartóként • egymáshoz szög alatt álló hosszúrúd-szige- 45 telőket rendezünk el, amelyek felső végükön olymódon vannak az árbocon csuklósan megerősítve, hogy csak a vezetékhossz irányában lenghetnek, alsó egybefogott végükön pedig a yezetékkötelet 50 hordják. Ennek megfelelően a találmány értelmében a kötélszorítót tartó- csapszeget, amely a kölélszo rí tónak a vezetékre merőleges irányú kilengését megengedi, a két hosszúrúdHSzigetelő hossztengelyéinek 55 metszőpontjába ágyazzuk, az azokat egybefogó darabban. Uymódon a hosszúrúdhimba két rúdjára átvitt szélerők tiszta húzó- és nyomóigénybevételek alakjában vivődnek át és igy a hosszúrúd-szigete- 60 löket hajlító-igénybevételektől teljesen, vagy lényegileg tökéletesen megkíméljük. A. rajz a találmány kiviteli példáját mutatja. Az —a— haránttartóra, ennek hosszirányában, bizonyos távolságra egymástól, 65 két —b— és —c— hosszúrúd-szigetelő van csuklósan erősítve. Mindkét hosszúrúdszigetelő felső végén a szokásos —d—