131056. lajstromszámú szabadalom • Filvezeték

Megjelent 1943. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 131056. szám. Xí/Ií. osztály. — B—15418, alapszám. Filmvezelék. Eugen Bauer G. m. b. H., Stuítgart-Uötertürkheim. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 9. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hó 9. és az objektív egymással szorosan ősze vannak kötve, akkor a vetített kép vándorlása megegyezik a képablak eltolásával. A filmpálya a találmány szerinti megoldásnál könnyen hozzáférhető, másrészt peJig 40 a két képkocka közötti elválasztóvonnl elállítása végett járulékos elemeket csak csekély számban kell alkalmazni. A találmány részleteit a rajz kapcsán magyarázzuk, amelyben a találmány egyik 45 példákén ti kiviteli alakját tüntettük fiel. A rajzban az 1. ábra a találmány szerinti és az objektívfoglalatot hordozó filmvezeték előnézete, 50 a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala menti metszet, a 3. ábra felülnézet. ) A filmvezeték lényeges részei az —1— alaplemez és az alaplemezzel csuklósan 55 összekötött —3— filmajtő. A filmajtó a —2— csap körül lengethető. A filmajtóval a —6— objektívfoglalaiot hordozó; —5— csapot mereven kötöttük össze. A —6— foglalat az —5— csapon —7— anya forgatásával az objektívfoglalaton belül, fedetten elrendezett —8— csavarrugóval szemben eltolható. Elmozgása közben az óbjektívfoglalatot a —9— hasítékon át-nyúló és ugyancsak a filmajtón megerősített —11— csap vezeti. Az oldalán recézett —7— csavaranyának előre nyúló nyakrésze van, melyet célszerűen oly hosszúra méretezünk, hogy a csavarorsó az anyából akkor sem! nyúlik 70 60 65 A találmány filmvezeték, amely különösen filmvetítőkhöz, például keskenyfilmvclí tógépekhez alkalmas. Áz; ilyeu filmvezeték rendszicrint helytálló alaple-5 mezből és ezael csuklósan összekötött, felcsappantható részből, az úgynevezett filmajtóból van. A találmány értelmében a csuklós kötésben alkalmazott és a filmiajtót az alaplemezzel összekötő csap egyben 10 két képkocka közötti elválasztó vonal vetítés közbeni beállítására alkalmas szervet alkot. Ezzel a megoldással az eddigiektől eltérően a képablak igen 'egyszerű módon r és szabatosan állítható be. "Ha a filmt-15 ajtóban a képmezői határoló rekesz van, amelyet az ismert .megoldásoknál rendszerint a filmet a vezetékhez szorító lemezben szoktak elrendezni, akkor a találmány értelmében a rekesz és a kép-20 ablak együttcsen, a fentemlíteti csap elforgatásával emelhető és süllyeszthető. Evégből a csapon előnyösen recézett fejet alkalmazunk. A talámány egy másik előnyös kiviteli alakjánál a filniajtó egy-25 ben az objektív hordozója is lehet, ha a filmajtóval együtt a képmezőt határoló rekesz is mozgatható. Ez esetben tehát a képmezőt meghatározó rekesz és az objektív egymással szorosan össze van-30 nak kötve. A találmány szerinti megoldásnak' az az előnye, hogy a két képkocka közötti elválasztó vonalnak a vetítés alkalmával való beállításakor a kép a velítőernyőn csak 35 kis mértékben vándorol. Ha a képablak